Levéltári Közlemények, 85. (2014)
Közlemények - Géra Eleonóra: A 18 századi Pest-Buda hétköznapi élete a források tükrében
Géra Eleonóra: A 18. századi Pest-Buda hétköznapi élete a források tükrében romjaiban is tekintélyes Unger-vagyon. Utóbbi példa talán még inkább mutatja, miért nem készültek klasszikus értelemben vett életrajzok - a hivatali pályaképeket leszámítva - még a városatyákról és közvetlen környezetükről sem. A városi élet legfontosabb dokumentuma, a tanácsülési jegyzőkönyv Az igazgatástörténethez hasonlóan a hétköznapi élet kutatásához az egyik és leggyakoribb kiindulási pont, a tanácsülési jegyzőkönyv, ami Budán az 1716 előtti időszakban - mutató hiányában - főként szisztematikus átnézéssel használható fel.18 Modern tárgy- és személynévmutató egyedül a már regesztázott néhány évhez (1704-1707) áll rendelkezésre.19 Kevésbé ismert Schmall Lajos kéziratban sokszorosított, regesztakötethez hasonló kétkötetes munkája, de ő elsősorban az igazgatástörténeti vagy a művelődéstörténeti bejegyzéseket vizsgálta, és más dokumentumokat is használhatott, mivel nem minden bejegyzés származik a jegyzőkönyvekből. Évenkénti bontásban, Pestről és Budáról válogatott bejegyzéseket, bár időnként elég nehéz azonosítani, melyik városról van szó. A válogatás alapján a szerzőt inkább Pesthez húzta a szíve.20 A forrástípust korábban is a magisztrátus működésének legfontosabb dokumentumaként tartották számon, kiemelt jelentőségét tükrözi, hogy a tanácsüléseken a fogalmazványt maga a szindikus írta. A polgárjog adományozással kapcsolatos részleteket mindig gondosan bejegyezték a jegyzőkönyvbe, s általában a jelölt nevén kívül születési vagy származási helyét, foglalkozását is megadják. Nem minden polgár neve került át automatikusan a polgárkönyvekbe, hiszen nem mindenki tudta kifizetni a teljes polgárdíjat vagy teljesíteni az egyéb feltételeket, de előfordult, hogy a nevet egyszerűen csak nem másolták át.21 Ennek tudható be, hogy a polgárjogúként említett személyek többen voltak, mint a polgárkönyvben felsoroltak, amely egyébként mind Buda, mind Pest viszonylatában elérhető kiadott formában vagy elektronikus adatbázisból.22 Hasonló gondossággal vezették be a jegyzőkönyvbe a céhekbe felvettek neveit, hiszen céhképes foglalkozást űzők csak akkor lettek teljes jogú polgárok, ha felvételt nyertek a céhbe. A tanács szava döntött a céhen belüli vitás ügyekben is, ha ők maguk első fokon nem jutottak egyezségre. Mivel végső soron a tanács felügyelte a kézműveseket, bizonyos foglalkozáscsoportok képviselői számára kötelező érvényű árszabást adott ki, s szigorúan vigyázott a minőségre. Legszigorúbban a lakosság élelmiszerellátásában döntő szerepet játszó mestereket felügyelték, úgy, mint a molnárokat, pékeket, mészárosokat, halászokat, kocsmárosokat, így az élelmiszerek 18 Budai jegyzőkönyvek BFL IV.1002.a., pesti jegyzőkönyvek BFL IV.1202.a. A pesti jegyzőkönyvekhez kezdetektől van mutató, de azt nem mindig vezették. 19 Buda regesztáit lásd Géra, 2009., az 1699-1703-as és az 1708-1710-es évekről készített regeszták kéziratos formában már elkészültek. A pesti tanácsülési jegyzőkönyvről szisztematikus regeszták még nem készültek. 20 Schmall, 1894. 21 Budai polgárkönyv: BFL IV.1002.U., pesti polgárkönyv: BFL IV1202. v. 22 Kiadását lásd Illyefalvy-Pallos [1940 e.], adatbázisként is elérhető Budapest Főváros Levéltárának belső hálózatáról. 39
