Levéltári Közlemények, 85. (2014)
Közlemények - Miskolczy Ambrus: A Vasgárda az 1937 évi romániai választásokon
Közlemények ráciát próbálta megmenteni, de olyan nemzeti demokráciát, amely a kisebbségeknek sem ígért sok jót, mert időközben a hátrányos helyzetbe került románok felemelésének szükségességéről is beszélt, ami a gyakorlatban a diszkrimináció igényét jelentette. Alapvető célja azonban az volt, hogy a király német orientációját megakadályozza. Maniu még január végén arról beszélt Argetoianunak, hogy vissza kell térni az alkotmányossághoz, a Nemzeti Parasztpártot kell megbízni a kormányalakítással, mert ez „az egyetlen, amely képes megküzdeni Vasgárdával és képes legyőzni. Szerinte a király is hajlana erre, de nem találja meg a módját, ami az lenne, ha az Alkotmánybíróság a már beadott parasztpárti kérésre február 10-én megsemmisítené a Goga-kormány dekrétumait.268 A király persze nem fogadta meg ezt a közvetett tanácsot. Maniu pedig azzal, hogy Codreanut visszatartotta a királlyal való szövetkezéstől, meggyorsította a királyi diktatúra bevezetését, amire sokak szerint a király kezdettől fogva készülődött. A történetírásban is megoszlanak a vélemények. Mindenre lehet találni valami érvet. A körülmények kényszerítő erejére is.269 Február 10-én a király bevezette az ostromállapotot és Miron Cristeát, a pátriárkát nevezte ki kormányfőnek. Goga pedig búcsú expozét tartott, amelyben jelezte, hogy a királyi diktatúra olyan hibrid, amely nem lehet tartós, a meglepetésekről értekezett és arról, hogy a politikus kötelessége az, hogy ne okozzon meglepetést, majd némi meglepetést okozva elköszönt: „Izrael győztél!"270 Egyébként Lupescu és családja ellenezte a diktatúrát, Lupescu hevesen nekiment Urdáreanunak és Cálinescunak, egyenesen felelőssé tette őket a téves lépésért, de Tätärescu, Iorga, Vaida, Argetoianu meggyőzték a királyt az államcsíny szükségességéről.271 (Argetoianu már régóta kardoskodott a királyi diktatúra bevezetése mellett, de most már elkésettnek tartotta, és azt hitte, fejére esik a plafon, amikor az udvari marsall közölte a nagy fejleményt.272) Persze vállalta a felkínált miniszterséget, miközben már két nappal korábban mérlegelve az államcsíny lehetőségét, keserűen nyugtázta, hogy „diktatúrát nem lehet erkölcstelenségre és teljes népszerűtlenségre alapozni."273 Mentségére legyen szólva, e két politikai erényben ő is osztozott. Goga viszont többek között Maniut és Constantin Brátianut hibáztatta, mert azt kérték a királytól, hogy ne írassa ki a választásokat és egy ideig parlament nélkül uralkodjék. Codreanura is neheztelt, mert nem értette meg, hogy ne támasszon nehézségeket a választások előtt.274 Még Maniu is a választások néhány hónapos elhalasztása mellett volt, mert tartott a Vasgárda sikerétől.275 És okkal. Goga állítólag menesztésének előestéjén 268 Argetoianu, 2002. 79-80. 269 Maner, 1997. 510. 270 MID, 4/1930.145.; CR 40/1938 271 HudijA, 2002.133. 272 Argetoianu, 2002.117. 273 Argetoianu, 2002. 105. 274 B.A.R. AG, II. 59. Sebastian Bornemisa; Ultimele mele convorbiri cu Octavian Goga 275 Argetoianu, 2002.120. 98
