Levéltári Közlemények, 85. (2014)

Közlemények - Miskolczy Ambrus: A Vasgárda az 1937 évi romániai választásokon

Közlemények tát, és lőjenek."149 Más alkalommal sem rejtette véka alá, ha légionáriust őrizetbe vesznek, lőjenek.150 De aztán kicsikét visszafogta magát. Semmisnek nyilvánítot­ta a Prahova megyei megtorlást kilátásba helyező körlevelét, „főleg azért, mert a győzelem nagyon közel van, és a szankciók maguktól jönnek és nagyon hamar az érintettek számára."151 Éber magyar szemlélők nem örültek a fejleménynek. Ligeti Ernő keserűen je­gyezte meg, hogy a paktum előtt, „két nappal ezelőtt még arról volt szó, hogy Maniu elfogadja a mérsékelt szocialisták és a baloldali szocialisták ajánlatát, akik ígéretet tettek, hogy támogatni fogják a választásokon. Százötvenezer, esetleg kétszázezerre lehet becsülni a romániai munkásszavazatok számát - Maniunak azonban nem kellett." A cél ugyanis a liberálisok megbuktatása volt, és „Maniuék nem fogják veszedelmesnek tartani a Totult, ez pedig elismeri, hogy Maniuék »jó hazafiak«." Persze „egy kicsit nehéz lesz ez a gyakorlatban, egy kicsit veszít mind a két párt hitelképességéből, de ha szerintük ez az egyetlen megoldás jó a közös ellenség megbuktatására, akkor nekünk távolról szemlélődőknek be kell ebbe nyugodnunk."152 És tették ezt keserű nyugtalansággal: „A Mindent a hazá­ért című alakulat mindenesetre hálás lehet, hogy őt, a kormány kifacsart citromát átvették és új vitamint leltek benne; most bosszúvággyal a szívében sikeresen léphet föl és azzal kezdheti pályafutását, hogy Maniu kisebbségi politikájá­nak két magva, igazság és türelem közül csak az igazságot vegye át, azonban a Tätärescu »történelmi jóvátételéivel azonos értelemben. Könnyen teheti Maniu, hű maradt az 1928-as önmagához a magyarság felé; de nem látta meg a magyar­ság többségét és a zsidóságot. Most már a kolozsvári két beszéde alapján hasonló föltakartságban látjuk céljait: változatlan a hitvallása fölfelé, a kisebbségek felé és rendületlen az antanthűsége kifelé. Csak a demokráciája peng kopottan, érc- telenül. De sarkalatos tételeit csak fogyatékosán olvashatjuk: nyilatkozatainak nagyobb részét csak a hallgató közönség ismerheti meg részletesen. Egy biztos. Lelke lángra gyúlt s körülötte harci kedv lobog. E tűzben - vagy tűzvészben? - forró bizalommal bíztat."153 Paradox módon a kampányban a Vasgárda fő ellensége nem a hatóságok és nem is a zsidók lettek, hanem az antiszemita Cuza-Goga párt. Mota halála után a cuzisták keresték a megegyezést a légionáriusokkal, de a Kapitány egyszerű és érthető parancsával elmetszette a kezdeményezések fonalát: „Kamerádok, óvakodjatok a kutyáktól, a kurváktól és a cuzistáktól."154 A megnemtámadási szerződéshez való csatlakozásra Maniu szólította fel őket, de elutasították, amit a légionárius sajtó rosszallóit is, és egyben közölte, hogy programján a paktum hajszálnyit sem változtat.155 A Nemzeti Keresztény Párt viszont antiszemitizmu­149 ANIC, Fond Caranfil 465. Nicolae G. Caranfil: Jurnal. 7. 150 C.N.S.A.S. Penal 11784/10.5. 151 C.N.S.A.S. Penal 11784/10.12. 152 Ligeti, 1937a. 153 Spectator, 1937c. 154 C.N.S.A.S. Penal 11784/8.11. (A jelentés kelte: 1937. február 1.) 155 Intelegerea, 1937. 82

Next

/
Thumbnails
Contents