Levéltári Közlemények, 85. (2014)

Közlemények - Miskolczy Ambrus: A Vasgárda az 1937 évi romániai választásokon

Miskolczy Ambrus: A Vasgárda az 1937. évi romániai választásokon

az, hogy a Buna Vestire példányszáma egyik hétről a másikra 35-40 ezerről 15-20 ezerre esett, mire Codreanu parancsot adott, hogy csak légionáriusok terjesszék a lapot. 94 Július elején úgy látta, hogy Vaida alakíthat kormányt,95 de a hónap közepén már félig-meddig nyílt levélben jelezte, hogy Vaida helyett „más szövetségest kell keresnem, akivel védekezhetek azon erők ellen, akik az egész légionárius Mozgalmat fel akarják számolni." Ez Maniu, „akivel szintén végezni akarnak."96 És akinek Codreanu szerint esélyei vannak a győzelemre.97 Augusztus elején Vaida Voevodról megint úgy nyilatkozott, hogy „ő maradt az egyetlen politikus, akiben mozgalmunk megbízhat," és ha kormányra kerül, akkor szabad a mozgástér.98 Egy másik besúgójelentés szerint ugyanakkor Codreanu nem érti, hogy Vaida miért egyezkedik a cuzistákkal, amikor ő velük, mármint a légionáriusokkal még 1936-ban egyezséget kötött.99 Codreanu még szeptemberben is ehhez az egyezséghez tartotta magát, felhagyva a királyellenességgel.100 Codreanu megnyilatkozásai olykor ellentmondanak, és ennek az oka, hogy ő maga is az esélyek latolgatása közepette változtatta véleményét, vagy az, hogy szándékosan beszélt hol így, hol úgy, mert tisztában volt azzal, hogy amit mond, visszajut a titkosszolgálatokhoz.

Közben Codreanu Ion Antonescuval is tárgyalt. A tábornok szintén a megvesztegethetetlenek közé tartozott. A király neheztelt rá, mert keményen szóvá tette a hadseregben uralkodó korrupciót. A királyellenes erők egyre inkább számítottak rá. 1936-ban Grigore Fortu, gimnáziumi tanár, az „Állampolgári Blokk" nevű minipárt vezetője olyan királyellenes kampányt akart indítani, amelynek vége Mihály trónra lépése és Antonescu miniszterelnöksége lett volna.101 (Ennek a kampánynak lett a részese a tekintélyes orvos, Dimitrie Gerota, aki aztán egyre szorosabb kapcsolatba került a Vasgárdával.) Codreanu még májusban a Predealon felkereste a tábornokot, aki azt ajánlotta, hogy fékezze a gyilkosságokra való késztetéseket, az eddigi gyilkosságok csak ellenszenvessé teszik a mozgalmat, mert a román múltban ismeretlen ez a gyakorlat. Arra is figyelmeztette, hogy ez a sors őt is elérheti és kár lenne, ha akkor tűnne el, amikor az ország bízik benne. Codreanu válaszként nem tagadta, hogy tudja, meg akarják ölni, de ha lelövik, akkor „egyetlen elégtétele, hogy a légionáriusok a bűnösnek tartott politikusokat tömegesen lemészárolják." Antonescu ezt az álláspontot nem fogadta el, mert „ezzel a szisztémával teljességgel ártatlan politikusok is áldozatul eshetnek," inkább törvényes úton harcoljon, ez még népszerűbbé teszi.102 Később Antonescu - a Vasgárda felszámolását legitimáló könyvében - beszámolt a ta94 C.N.S.A.S. Penal 11784/11. 28. (1937. jún. 18.)

95 C.N.S.A.S. Penal 11784/10. 309. (1937. júl. 4.)

96 Codreanu, 1981.167; C.N.S.A.S. Penal 11784/10. 221-224., 244.

97 C.N.S.A.S. Penal 11784/10. 231. (1937. júl. 10.)

98 C.N.S.A.S. Penal 11784/10. 209. (1937. aug. 4.)

99 C.N.S.A.S. Penal 11784/10. 211. (1937. aug. 4.)

100 C.N.S.A.S. Penal 11784/9. 89. (1937. szept. 17.)

101 Turlea, 2010. 221.

102 MID, 5/1937. 62.

75