Levéltári Közlemények, 85. (2014)
Közlemények - Miskolczy Ambrus: A Vasgárda az 1937 évi romániai választásokon
Miskolczy Ambrus: A Vasgárda az 1937. évi romániai választásokon mokratikus szabadság nem teremtett személyiségeket. A történelem tanúsága szerint Iuliu Maniu és Ion Mihalache az volt. Az sem igaz, hogy a politikusok nem tettek semmit a kultúráért. Károly király sokat tett, éppen az Eliade által említett Lucian Blaga akadémikusságát is támogatta, ott volt a székfoglalón is. Eliade legionarizmusa transzfiguráit legionarizmus. A diktatúrát átnevezte fegyelemnek, és a fegyelem dicséretét zengte, mert megfegyelmezi a fegyelem „az ösztönök belső anarchiáját." (Freud is ezt hangoztatta, de nem tagadta, hogy az tekintélyuralom.) Nyugati történeti párhuzammal legitimálta a keleti mozgalmat: „A középkori lovagok és feudálisok azért voltak oly szabadok és kemények, mert hitet esküdtek (fides, trust, Trevé) egy főnöknek." A végső érv a győzelem mellett a szeretet, amely átváltoztatja az embert, aki szeret „másnak nem okoz szenvedést." A győzelem pedig „a román lélek gazdagságait egyetemes szellemi értékekké változtatja át."29 Ez azt is jelenti, hogy a Légió győzelme Eliade számára vallástudományának kiteljesedését, nemzetközi piacra kijutását hozhatja magával. Másképpen történt, de ő valóban túlélte a Vasgárdát, és vallástudománya hódított a nemzetközi piacokon. A légionáriusok és szimpatizánsaik, amikor nyilatkoztak, csak azt nem tudták, amit Codreanu. A király már komolyan törte a fejét, hogy miképpen lehetne a Vasgárdát felhasználni, leszerelni vagy megsemmisíteni. Ez utóbbi lehetőségről 1937 nyarán Constantin Argetoianuval is beszélt a dologról. Ez figyelmeztette, hogy ha fel akarja számolni, csak vérontással tehetné, ez pedig túl sokba kerülne, ugyanakkor „a fiatal nemzedékek törnek érdek nélkül valami jobbra és a becsületes lelki törekvéseket nem szabad elfojtani," egy olyan világban, amelyben a politikusok korruptak. A király egyelőre csak azt kérte, a Gárda hagyjon fel minden terrorista törekvéssel, trógereknek ne adjanak magas tisztségeket, a gyermekek és ifjak nevelésével ne foglalkozzanak, csak azokéval, akik már leszereltek a katonaságnál.30 A választási eredmények után a király jól látta, Codreanu programja „a társadalmi rend felforgatása."31 Az „Angyali Üdvözlet"-ben tett nyilatkozatok is ezt példázzák. Ha a Légiót behelyettesítjük a Kommunista Párttal, Codreanut behelyettesítjük Ceau§escuval, az egyetemes civilizációt a kommunizmussal, Isten akaratát az ateista történelmi szükségszerűséggel, akkor a nacionálkommunizmus programja rajzolódik ki. Igaz, az osztálygyűlöletet a légionáriusok a vallásos érzéssel próbálták mederben tartani. De abban mélyen igazuk volt a nyilatkozóknak, a folyamatokat nem lehetett feltartoztatni. A bizakodó hangulatot mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy olyan tábornok is indult a választásokon - természetesen csak szenátori helyért - a Mindent a Hazáért jelöltjeként, mint Constantin Dona, aki a Duca-perben a bírák között foglalt még helyet.32 Mellette még két tábornokot és hét tartalékos tisztet találunk az indulók között.33 A Vasgárda kérlelhetetlen ellensége, Iorga pedig arra számítva, hogy ő 29 Eliade, 1937. 30 Argetoianu, 2001. 23-24. 31 Carol II, 1995. 232. 32 C.N.S.A.S. Penal 11784/10.24. (1937 dec. 9.) 33 Heinen, 2006. 329. 67
