Levéltári Közlemények, 85. (2014)
Közlemények - Fejér Tamás: Az erdélyi fejedelmi kancellária regisztrumvezetési gyakorlata a 16 században
FEJÉR TAMÁS AZ ERDÉLYI FEJEDELMI KANCELLÁRIA REGISZTRUMVEZETÉSI GYAKORLATA A 16. SZÁZADBAN* The aim of the paper is to discuss the practice of charter registration of the Transylvanian princely chancellery during the second half of the 16th century. Since the princely archives and the archives of the chapter of Gyulafehérvár suffered heavy losses at the turn of the 16th and 17th centuries respectively in 1658, therefore only a smaller part of the so-called libri regii registers have survived from this period. The clerks of the chancellery, in charge of enrolling the documents registered into these royal books the de gratia charters in a loose chronological order mostly in full text, seldom in detailed or highly abbreviated abstracts against a certain fee, and the fact of registration was marked on the dorses of charters with the so-called regestrata notes. There is no doubt that the royal registers do not contain all the de gratia charters issued by the chancellery, only those were registered, the beneficiaries of which asked for and paid the right fee for it. Apparently the enrollment of the charters into these registers was made after the documents were sealed, and this led to the mixing up of the chronological order of the copied files. If the beneficiary lost his/her charter, an authentic transcription was issued by the chancellery at the request of the clients based on the entries of the libri regii. A fejedelmi kancellária szervezetének és működésének feltárása során - ezzel kapcsolatos instrukciók, személyzeti kimutatások, valamint fizetési jegyzékek hiányában - alapvetően a kancellária kiadványaira támaszkodhatunk. A kancelláriai ügyvitelnek, a hivatalnokok ügykörének, általában a „kancelláriai aprómunkának" a rekonstruálása tehát az oklevelek és iratok darabonkénti átnézésével valósítható meg, ez pedig, tekintettel a vonatkozó okleveles anyag terjedelmére, meglehetősen időigényes munkának bizonyul. Ennek fényében lényegesen megnövekedik a fejedelmi kancellárián vezetett másolati könyveknek, az ún. liber regz'wsoknak/királyi könyveknek a jelentősége, e forráscsoport alapján ugyanis - egyebek mellett - megismerhetjük a sokrétű kancelláriai munka egyik ágának, nevezetesen regisztrumvezetési gyakorlatának főbb vonásait. Tanulmányunk tehát ennek a gyakorlatnak a vázolására tesz kísérletet, abban a reményben, hogy eredményei és kérdésfeltevései hasznosnak bizonyulnak a fejedelmi kancellária 16. századi történetét feltáró kutatások részére. A fejedelmi kancellárián vezetett liber regiusdk - amint egyébként megnevezésük is mutatja* 1 - tulajdonképpen a középkori magyar királyi kancelláriában az Anjouk által a 14. század első felében meghonosított gyakorlatot folytatták.2 Itt Jelen tanulmány a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült. 1 Jelölésükre még a „liber vaivodalis"-t is használták, de ez a megnevezés csak néhány formulás- köny vi bejegyzésben tűnik fel (1. a függelékben közölt 2. és 3. számú iratot). 2 Az elpusztult középkori magyarországi királyi könyvekre 1. Hajnik, 1879.; Majláth, 1879. 781- 782.; Szabó, 1906. 86-88.; Szentpéterv, 1930. 91-92., 181-183.; Szentpétery, 1933. 489-490.; MatijeviC Levéltári Közlemények, 85. (2014) 3-32. 3
