Levéltári Közlemények, 85. (2014)
Irodalom - Az 1712 évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével Forgó András (szerk ) Pannonhalmi Főapátsági Levéltár - A Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára, Pannonhalma-Veszprém, 2013.
Irodalom adta közre a szerzetes naplóját, valamint ennek konkrét elveit szokás szerint előre is bocsátotta. A magyar szemelvényes változathoz tárgyi, a latin teljeshez filológiai jegyzeteket csatolt. A nagyobb áttekinthetőség érdekében harminckét római számmal jelölt fejezetre osztotta a szöveget annak tematikus egységei alapján. Ezek közül nyolc, valamint egy további rövid részlet maradt ki az alapvetően a politikai témákra koncentráló magyar fordításból, így a magyar változat összesen 63, a latin 94 oldalra rúg. P. Engelbert Hermann írásának tizenegy fejezete (VIII., X., XVI., XIX., XXIII- XXVII., XXXI-XXXII.) szól ugyanennyi alsótáblai ülésnapról (május 4., 18., 17/20., 25., június 8., 10-13., július 14., 16.), amelyekhez gyakran saját megfigyeléseket is csatolt az egyes ott tárgyalt kérdésekkel kapcsolatban. Legtöbbször ez természetesen az egyházi ügyekre vonatkozott, de az új dikasztériumi rendszerről is volt véleménye, amennyiben azt a morvaországi királyi törvényszékhez hasonlította, még az ülés során szomszédjai füle hallatára (XXV. fejezet, június 11.). Négy fejezetben a szerzetes a katolikus klérus május 10-12. között lezajlott külön tárgyalásait örökíti meg igen részletesen (XI-XIV), és ezekben, valamint további három fejezetben a magyar katolikus főpapsággal és vallási helyzettel kapcsolatos észrevételeit, illetve az országgyűlés egy-két másik, az egyházra és a szerzetesekre vonatkozó ügyét írja le (IX., XVII., XXIX.). Az uralkodóval és a koronázással két fejezet foglalkozik (VI., XVIII.), az egyik a korona és a király Pozsonyba érkezését és a koronázás tervezett menetét, a másik a koronázás megtörténtének rögzítését, valamint P. Engelbertnek a III. Károlyról alkotott véleményét tartalmazza. Ezekhez részben kapcsolódik a fent már számba vett XVI. fejezet is, amely elvben a május 17-i ülésről szól, azonban valójában az uralkodó május 20-án közölt prepozícióit, a koronázási hitlevelet, valamint a koronázáson betöltendő különböző feladatokra kijelölt személyek névsorát olvashatjuk benne. Érdekesség a szerzetes Pozsonyba érkezésének és első napjainak leírása az V. fejezetben, és talán még inkább a magyarokról alkotott véleménye a XV. fejezetben. Végül két fejezet az apátsága ügyeiben való fáradozásait foglalja össze: a kamara elnökénél május 26-án tett látogatásakor a velehradi apátság Bécsnek juttatott kölcsönének visszafizetéséről volt szó (XX.), míg két nappal később az erdélyi püspök a pilisi apátság birtokainak átadásáról tárgyalt vele (XXI.). A magyar fordításból kimaradt fejezetek jórészt szintén a ciszterci ügyekkel kapcsolatosak. A XXII. fejezetben P. Engelbert, aki az erdélyi püspök felajánlása hatására hazatért, majd június 2-án apátjával együtt tért vissza Pozsonyba, a pilisi apátság kérdésében itt lefolytatott tárgyalásról, valamint az érintett birtokok környékbeli részének megtekintéséről számol be. A XXVIII. és XXX. fejezet szintén a pilisi apátság megszerzésének, valamint a pásztói apátság zavartalan birtoklásának ügyével foglalkozik, utóbbiba bemásolva találjuk még az uralkodó és a Magyar Királyi Udvari Kancellária felé ezekkel kapcsolatban benyújtott emlékiratokat, valamint III. Károly erre vonatkozó korábbi rendeletét és P. Engelbert országgyűlésnek beadott tiltakozását is Pásztó lakosainak kérvénye ellen. A XXXII. fejezet végén a pilisi apátságra vonatkozó kérvényre július 14-én adott kancelláriai válaszlevelet találjuk, míg a VH-ben további iratmásolatok szerepelnek úgy a ciszterci rendre, mint a Magyarországra költöző morvákra vonatkozóan. Szintén 317
