Levéltári Közlemények, 85. (2014)
Kilátó - Bernád Rita: A romániai egyházi levéltárak a világháló vonzásában
ságúak. A sérültebb oklevelek közül 35 darab restaurálását 2013-ban végezték el a Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjteményi Kollégiumától kapott pályázati támogatásból. Ezek az oklevelek a Főegyházmegyei Levéltár honlapján férhetők hozzá.23 A teljes levéltári anyag mennyisége 150 ifm. A közeljövőben a torda-aranyosi kerület plébániai levéltárainak a begyűjtését tervezik. A Nagyváradi Egyházmegyei Levéltár A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség jelenlegi levéltára 1998-ban jött létre a hajdani püspöki és káptalani levéltárgyűjtemények nem államosított töredékeiből. Az 1947. évi politikai változások után a püspöki palotában lévő és háborús károk által is sújtott gazdasági levéltárnak csekély részét 1949-ben sikerült átmenekíteni a székesegyház épületébe, egy kisebb része elpusztult, a javát államosították. Az ugyanott lévő egyházmegyei levéltár ugyan ideiglenesen a püspökség tulajdonában maradt, ám azt nem használhatta, ugyanis maga az épület már nem volt birtokában. A székeskáptalan hiteleshelyi és házi levéltárai kezdetektől a székesegyház épületében - az arra a célra kialakított hat helyiségben, eredeti levéltári bútorzattal ellátott termekben - voltak elhelyezve. Háborús károkat nem szenvedtek, és az államosítás első hullámai sem érintették. 1949-től az egyházmegye központi levéltárait részben az államosított püspöki palota földszintjén, részben a székesegyházban őrizték. Ezeket az iratállományokat - szinte teljes egészükben - 1968-ban átszállították az állami levéltár megyei kirendeltségének épületébe. A nagyváradi püspöki és káptalani levéltár a legjelentősebb katolikus történeti levéltárak közé tartozott, félezer folyóméternyi, felbecsülhetetlen értékű iratanyaggal. Az államosítás után a gyűjteményt új szempontok szerint rendezték át, megbontották a provenienciáját, összetételéről nem készíttek fondjegyzéket, feldolgozottsága állományrészenként változó: egyes állagai teljesen rendezetlenek és még kutathatatlanok, illetve az iratok egy része csak mikrofilmen tanulmányozható.24 1968-ban úgy a püspöki, mint a káptalani állományokból visszamaradt néhány folyóméternyi, 18-20. századi vegyes eredetű iratanyag, többek között a teljes egyházmegyére kiterjedő anyakönyvi másodpéldány-gyűjtemény. E mellett a gyarapodást az 1948-tól többé-kevésbé folyamatosan fennmaradt egyházigazgatási iratok, néhány személyi hagyaték és az utóbbi években a vidéki plébániákról begyűjtött történeti (18-20. századi) iratanyagok jelentették. Az Egyházmegyei Levéltár összességében mintegy 60 folyóméternyi állományának rendezése, feldolgozása folyamatban van. Az iratanyagnak jelenleg a székesegyBernád Rita: A romániai egyházi levéltárak a világháló vonzásában 23 http://leveltar.romkat.ro/hu/allomanyvedelem.html (a letöltés ideje: 2014. augusztus 27.) 24 http://www.varad.org/hu/kozponti_hivatalok/leveltar/ (a letöltés ideje: 2014. június 25.). A nagyváradi államosításra került püspöki és káptalani levéltár kimutatását korabeli szemtanúként Jakó Zsigmond állította össze. Lásd Jakó, 2004a és Jakó, 2004b. 297
