Levéltári Közlemények, 85. (2014)
Mérleg - Avar Anton: Az Országos Levéltár címereslevél-gyűjteményének feldolgozása és digitalizálása (2011-2014)
Mérleg III.b.3.b.2.a. Sisakdísz elemei Az adott sisak - minthogy egy pajzson több is lehet - rekordjához a bővíthető listából hozzárendeltük a sisakdísz elemeit, amelyek leírásánál ugyanazon elveket követtük, mint a címer elemeinél. Az időről időre a segéd-sisakdíszeken (bivalyszarv, szarvasagancs, sasszárny) előforduló mesteralakokat és osztásokat a „Címerfestmény megjegyzés" mezőbe írtuk fel. III.b.3.b.2.b. Sisaktakarók A sisaktakarókat szintén a sisakhoz rendelve, bővíthető listás mezőben vettük fel. A jobb- és baloldali sisaktakarókat külön-külön írtuk le, ebben a sorrendben. A sisak tetején, az általában ott lévő korona alatt rendszerint jól látszik, hogy a többnyire kétféle máz közül melyik van kívül, és melyik alkotja a sisaktakaró bélését. Az esetek túlnyomó többségében a külső oldal kék vagy vörös, a bélés pedig arany vagy ezüst, és ebben a sorrendben is vettük fel őket, kívülről befelé haladva, kötőjellel elválasztva, például „kék-arany", „vörös-ezüst", vagy „kék- vörös-arany", „kék-vörös-ezüst". III.b.3.b.3. Címerszőnyeg55 A címer leírásának utolsó mezejét megint a címerfestmény rekordjához rendeltük hozzá. Ebben a szabad szövegű rovatban írtunk le a címerfestményen látható minden olyan dolgot, amely nem tartozik a címerhez, így a keretezést, a hátteret, a festményen szereplő allegorikus és valóságos emberi alakokat, feliratokat és egyéb díszítményeket, azaz a címerszőnyeg elemeit. Fontosnak tartottuk leírni a címerfestményeken gyakran szereplő, az adományozó főbb címeinek megfelelő, az adományozott címert mintegy kísérő, kis méretben megfestett címereket is, amelyekből akár tíznél is több lehet egy festményen. Ezeket általában egyszerűen az általuk jelölt terület megnevezésével jelöltük, például „Kasztília" vagy „Csehország", de előfordulhat például az uralkodó kiscímere is. Ha valamely kísérőcímer körül rendjel vagy más kiegészítő elem látható, azt feltüntettük, például „II. Mátyás kiscímere az Aranygyapjas renddel". A szőnyeget a címerelemekhez hasonlóan, ám azoknál kissé bővebben írtuk le, egyfelől a gyorsaság, másfelől a kereshetőség kedvéért, törekedve az azonos tárgyak vagy ábrák következetesen azonos megnevezésére. Egy példa a külső díszek leírására: „fekete-arany keret, kék és zöld damaszkolt háttér, aedicula,56 talapzatok, kockás padló, egészalakos ábrázolások: Szent István, Szent László, Szent Imre, Szent Erzsébet, Szent Gellért, Szent Adalbert. Kísérőcímerek: II. Ferdinánd kiscímere az Aranygyapjas renddel, Magyarország, Csehország".57 55 A (címer)szőnyeg kifejezést - talán egy, a címerpajzs mögé függesztett faliszőnyeghez való hasonlítással - a címerfestmény hátterére értve a következők használják: MHH III. (a címerfestmények leírásaiban); Armálisok... 2004. 12.; A Turul folyóiratban is többször előfordul. A terminus találó volta miatt döntöttünk alkalmazása mellett. 56 Aedicula alatt a címerfestmények hátterében gyakran előforduló, két oszlopon álló boltívhez hasonló építményt értjük. 57 MNL OL R 64 - 1. tétel - No. 269/a. 220
