Levéltári Közlemények, 85. (2014)
Forrásközlések - Sz. Nagy Gábor: Dokumentumok a Tájékoztatásügyi Minisztérium működéséhez
Forrásközlések adassa. Hangsúlyozom, hogy a parlament könyvtárának megvan a valuta fedezete a könyvek beszerzésére. A minisztériumban 8 kommunista van, körülbelül ugyanennyi a kisgazda, az apoliti- kus, régifajta minisztériumi tisztviselő vagy reakciós és szocdem. kívülem csak Réczey,79 aki aránylag elég jól viselkedik. Természetes, hogy így nem lehet dolgozni és szinte lehetetlen egyedül a párt érdekeit jól képviselni. Legalább két segéderő behozatala okvetlenül szükséges. Kállai lényegében önálló minisztériumot vezet a minisztériumban és igen sokszor Balla megkérdezése nélkül intéz el ügyeket, sőt a leghevesebben tiltakozik, ha B. csak kísérletet tesz arra, hogy a papírügyekben vagy az engedélyügyekben érvényesítse befolyását. Néha ez mégis megtörténik és ilyenkor utólag a legélesebb összeütközésre kerül a sor. Balla leghőbb vágya, hogy a Magyar Nemzetet80 megkaparintsa, Baloghot és Hegedűst81 kitegye és vagy tovább vigye maga a lapot, vagy a lapot megszüntetve a lap „használható" munkatársait a Magyar Naplóhoz vigye át. B. 24 milliót adott Boldizsárnak82 azzal, hogy a lap állandó angol [és] orosz melléklettel jelenik meg. Ennek már három hete, mindeddig nem történt semmi. Ezenkívül Balla ígéretet kapott, hogy az Új Magyarországot83 a külügyminiszterrel együtt irányítja. Itt se történt semmi. A Halász-féle egyszerű híranyag-adás se működik jól. Komoly nemzetközi esemény volt a köztársaság kikiáltása és az új kormány megalakulása, de pl. sem ők, sem a külügyminisztérium sajtóosztálya nem adott a külföldi sajtónak hír és képanyagot erről az eseményről, Nagy Ferenc fényképét nem lehetett felhajtani, a külföldi sajtóügynökségek szívesen hoztak volna megfelelő riportázsanyagot. Az egész magyar köztársasági propagandát jelentett volna. Ez persze csak egy példa. A minisztérium külön nehézsége még, hogy hatáskörét még mindig nem állapították meg és mind a külügyminisztérium sajtóosztálya, mind a Rádió és a MTI féltékenyen őrzi eddigi, szerzett jogait. PIL 283. f 10/373. ő.e. 79 Réczei László (1906-1997) ügyvéd, szociáldemokrata politikus, nagykövet, egyetemi tanár. 1944- 1945-ben az Ideiglenes Nemzeti Kormány Igazságügy-minisztériumában miniszteri tanácsosi rangban a törvényelőkészítő, majd a nemzetközi jogi osztály vezetője, 1945 őszétől a Tájékoztatási Minisztériumban az elnöki főosztály vezetője, részt vett a párizsi béketárgyalásokon. 1948 után is aktív politikai szerepet vállalt, a szociáldemokrata párt és kommunista párt egyesülését követően a Magyar Dolgozók Pártjának a tagja. 1956 után a Magyar Szocialista Munkáspártba lépett be. Több országban nagykövetként működött. Hazaérkezése után egyetemi tanár. 80 A Magyar Nemzet című lap 1938-ban indult és az 1944 márciusi német megszállásig működött. 1945 májusában indult újra, mint az Ideiglenes Nemzeti Kormány félhivatalos lapja. A lap indulása körüli bonyodalmakról 1. Nagy, 2014. 81 Hegedűs Gyula (1887-1953) újságíró. 1938-ban Pethő Sándorral megalapította a Magyar Nemzetet és annak volt felelős szerkesztője. 1945 után ismét a Magyar Nemzet felelős, majd főszerkesztője és felelős kiadója 1950-ig. 82 Boldizsár Iván (1912-1988): író, publicista. 1945 után a Szabad Szó és az Új Magyarország fő- szerkesztője. Tagja volt a párizsi béketárgyalásokon résztvevő magyar küldöttségnek. 1947-ben külügyi államtitkár, majd újra a sajtónál helyezkedett el. 83 Az Új Magyaroszág a Külügyminisztérium lapja volt 1945 és 1948 között. Felelős szerkesztője Boldizsár Iván volt. 162
