Levéltári Közlemények, 85. (2014)
Forrásközlések - Gecsényi Lajos: Iratok a magyar emigráció történetéhez -Bartók László bécsi követ és Szegedy-Maszák Aladár washingtoni követ levélváltása (1947-1948)
Gecsényi Lajos: Iratok a magyar emigráció történetéhez 1200 dollárért eladni, Varga Béla meg semmit. Jó magam még a nyáron próbálkoztam eredmény nélkül és csak most kaptam vissza a végleges elutasító válasszal a kéziratot. Egyszerűség kedvéért azonban célszerű volna Swifttel közvetlenül lelevelezned. A Saturday Evening Post tudomásom szerint jó ideig nem kíván magyar vonatkozású cikket közölni. Mindenesetre azt ajánlanám, hogy ne próbálj rövid lejáratra aktuális cikkekkel kezdeni, mert egy elolvasás legalább 3-4 hétig eltart. 2./ Nagyon köszönöm a Dezsőről szóló híreket. Mindenesetre megnyugtat, hogy letompította Nagy F-ről szóló kritikáját, noha a köszönési tilalom sokkal rosszabb, mint bármi más. Ha ezt még ki lehetne húzni, akkor minden rendben volna. A trieszti beszéd, meg az összeesküvés volt (!) papagájszerű ismétlése persze nem volt szerencsés dolog, de az oroszoknak való udvarlásban Dezső is elég messze ment el. Neki végeredményben ép úgy nem sikerült Moszkva bizalmát megnyernie egy nagyobb belpolitikai autonómia kedvéért, mint ahogy NF-nek nem sikerült a kommunistákat annyira appeasolnia,80 hogy programmatikus téren bizonyos dolgokat megmentsen. Általában a nagy tanulság az, hogy az orosz világban még kevésbé van sziget, mint a német világban volt, és, hogy sem NF talán néha puhaságig menő rugalmassága, sem Sulyok nagy taktikai elgondolása, sem pedig Pfeiffer vakmerőségig menő bátorsága sem tudta az orosz program megvalósítását megakadályozni. Talán gyengék voltunk, de nem hiszem, hogy sokkal tovább ki lehetett volna húzni az időt, azt pedig kizártnak tartom, hogy a fejlődés menetét meg lehetett volna változtatni. És végül azt ne felejtsük el, hogy a hivatásunk jó időre nem az lesz, hogy a történelmi igazságot kiderítsük, hanem az, hogy a magyar dolgot valahogyan ébren igyekezzünk tartani és a ma elkerülhetetlennek látszó nagy krízis esetében az emigrációs lehetőségeket kihasználjuk. 2. /(sic!) Vezéri probléma idekinn nincsen. Nagy F. helyzeti előnye az amerikaiakkal szemben változatlan, ő mégis csak headline81 volt hetekig és a Saturday Evening Post publicitását is megkapta. Varga Béla majdnem észrevétlenül jött be, most a katholikus vonalon kezd lassan érvényesülni. Teljes az egyetértés abban a tekintetben, hogy ő, mint a Nemzetgyűlés le nem mondott elnöke a primus inter pares és az esetleges közjogi konstrukció alapja. Pfeiffer Zoli nagyobb publicitást kapott, mint Béla, mert nyolc nappal kimenekülése után itt volt. De ez sem érte el távolról sem Nagy publicitását. Mint már említettem cikket ír, és még teljes szívvel és érdeklődéssel otthon van. Kisebb-nagyobb kritikával illeti a Kisgazdapártot, az amerikaiakat, de az egységes fellépés szükségét teljesen belátja és alkalmazkodik. 3. / Sulyok itteni kilátásait januárban nem ítélem meg nagyon kedvezően. Newsvalueja82 nem lesz, mert kb. egy fél év fog eltelni addig emigrációja óta. Olyan magas fórumokkal, mint Churchill vagy de Gaulle vagy akár Bidault itt aligha fog tudni érintkezni. Ez a nép most kezdi tanulni a távoli kis államok képviselőivel való bánásmódot. Öngúnnyal azt mondanám, hogy nem járt itt még elég törzsfőnök ahhoz, hogy a szokásos udvariassági gesztusokat magától értetődőknek tartsák. Ezért nem igen hiszem, hogy Dezső túl mesz- sze tudjon eljutni Nagy F. is csak Achesonig83 jutott el, Marshallig84 és Lovettig85 már nem. Ball szenátor mindenesetre segítség lesz, de jobb azért ha szerény fogadtatásra készíted őt el, nehogy valamilyen kinullázási szándékot lásson benne. Ez semmi esetre sincsen, csak 80 Megbékítenie. 81 Főcím (angol). 82 Hírértéke. 83 Acheson, Dean G. (1893-1971) helyettes külügyi államtitkár: 1945-1949. 84 Marshall, George C. (1880-1959) külügyminiszter: 1947-1949. 85 Lovett, Robert A. (1895-1986) helyettes külügyi államtitkár: 1947-1949. 123
