Levéltári Közlemények, 84. (2013)
Közlemények - Iványosi-Szabó Tibor: A cívis közösség formálódása Kecskeméten a 16-17. században
Közlemények valójában a politikai-katonai hatalommal és a földesurakkal történő kapcsolat- tartás fedezetéül szolgált. Ismételten utalnunk kell arra tényre, hogy ezeket a költségeket nem maga a magisztrátus tervezte, hanem csak a jelentkező kényszerek hatására elfogadta azt, és a tőle telhető módon fedezte a vele és a város lakosságával szemben támasztott követeléseket. Ez a kényszergazdálkodás a század szinte egészére jellemző. Csupán az utolsó néhány évben nyílt arra lehetőség, hogy a szertelen terhek finanszírozása mellett a közösség jövőjének az építésére is vállalkozhassanak.118 V. A mezőváros bevételei V.l. Adók Miként erre már utaltunk, évszázadok óta a mezővárosi (oppidum) jogállás egyik legfőbb előnye az volt, hogy a település lakói közösen róhatták le a különféle kötelezettségeiket. A hódoltság első néhány évtizede után Kecskemét el tudta érni (1570-ben), hogy hász-birtok lett, így terheit a defterdár évekre, évtizedekre egy meghatározott összegben állapította meg, és nem kellett a gyakran változó török tisztekkel külön alkudozni terheikről. Az idegen fennhatóság és a nagy távolság miatt mind a magyar állam, mind pedig a magyar földesurak érdekeltek voltak abban, hogy e jelentős mezőváros a középkor végén megszerzett jogai alapján rója le kötelezettségeit. Mind a török, mind pedig a magyar hatóság, illetve a világi és egyházi urak követeléseik rögzítése után nem törődtek azzal, hogy a magisztrátus miként hajtja be a lakosságtól a településre nehezedő terheket. Ezek alakulásáról csak a 17. századból maradtak teljesnek mondható feljegyzések. XIX. táblázat A lakosok által a városnak fizetett fontosabb adók évenkénti összege 1602-1699 között (ezüsttallérban meghatározva)119 Év Császár adója Vadszám után Derékadó Ridegek adója Adó összesen 1602 5155,46 1640 563,01 1666 2229,01 1647 370,53 651,84 1836,70 2859,07 118 Jelképes gesztusnak mondhatjuk, hogy a század végén már nemcsak néhány, a termelést szolgáló jelentős beruházásra szánta el magát a tanács, hanem új toronyóra elkészítését is megrendelhette. „Az új órára adtam előre pesti harangöntőnek tall. 133, gr. 2." MNL BKML IV.1510.Í. 1699. 65. 119 Az egyes évek a hivatali-gazdasági évet jelzik, amelyek Szent György naptól (április 24.) a következő év hasonló napjáig tartottak. Az adatok részben Hornyik, 1861., részben pedig a jelzett évek főbírói és az adószedői nyilvántartások adatai alapján készültek. Az éves összegeket és részösszegeket számítási forintban, ezüst tallérban és több más pénznemben határozták meg. Az erőteljes infláció és a jobb áttekinthetőség szükségessé tette, hogy az értékállóbb ezüst tallérban határozzuk azt meg. Néhány esetben hiányzik a különféle adónemek összege, de rendelkezésünkre áll a teljes bevétel végső összege. 86
