Levéltári Közlemények, 84. (2013)
Közlemények - Iványosi-Szabó Tibor: A cívis közösség formálódása Kecskeméten a 16-17. században
Közlemények tőle az irányítást. A Felvidéken megszervezett állama a Flomokhátság településeitől is behajtotta követeléseit. így közel egy évtizeden át ismét három állam követelt adót ezen a vidéken. A kuruc fejdelem által megszabott összeg számottevően meghaladta a királyi adót: 1682-ben 200 tallért rótt ki a mezővárosra. A következő év áprilisában pedig portapénzként 266 forintot kellett számára kifizetni. A porció és rendkívüli adó valójában a törökellenes háború éveinek az eredménye. Az uralkodó az országgyűlést nem hívta össze, a bécsi székhelyű kormányszervek együttesen határozták meg az adók összegét. Ezen időszakra nagyon jellemző eset: 1687-ben Franz Heinrich Rensing budai hadbiztos feltörette a templomba menekített ládákat, amelyekben a kecskeméti lakosok pénzüket és értékeiket helyezték el a tatárok támadásaitól tartva. Ráadásul az elrabolt 34 és fél ezer forint helyett csak 31 ezerről adott nyugtát. Az elrabolt pénzt a magyar állam sosem térítette meg a városnak. További súlyos csapást jelentett a város számára az, hogy a háborús terheken túl a katonai biztosok és a tábornokok ismételten hatalmas személyre szóló ajándékot követeltek maguk számára. Csak a méretek érzékeltetése végett idézünk néhány példát. Bár Dániel Weber hadbiztosnak jó szándéka biztosítása érdekében 50 aranyat adtak ajándékba, mégis önkényesen elhajtatta a város 46 darab jármos ökrét. Donat Heisler tábornok 150 aranyat, Claudius Mercy tábornok pedig egy vagyonnal felérő 900 aranyat préselt ki egyetlen alkalommal a kecskeméti magisztrátusból.93 A magyar állam iránti kötelezettségek jelentős tétele volt az annóna. Mivel a magisztrátus ezeket részben a gabonatizedből, részben a gazdákra kivetett alkalmi követelésekből fedezte, a költségvetésen belül jobbára csak a lebonyolítások kiadásai jelentkeztek. A kuruc mozgalom megerősödése során a német hadvezetés követelései egyre erőszakosabbak lettek. Ezért 1679-ben Kecskemét kénytelen volt legnagyobb földesurához, a füleki kapitányhoz, Koháry Istvánhoz fordulni segítségért, mivel Kari Strassoldo hatalmas mennyiségű kenyeret, lisztet, vágómarhát és bort követelt tőle az előző évben. Ez a mennyiség viszont eltörpült a háborús évek terheivel szemben. 1683 őszén Antonio Caraffa tábornok hat lovas ezreddel Pest, Nógrád és Heves megyékbe jött téli szállásra. Ezért hetenként Kecskemét 500, Kőrös 288 és Cegléd 90 forintot volt köteles fizetni számára.94 Az igazán nagy terhek azonban csak a következő években jelentkeztek. 1686 áprilisában Mercy és Heisler két héten át élősködött a városon. 1687-ben pedig „Veterary generál itt lévén 5000 magával.. ,"95 Hornyik János számításai szerint 1685-1686-ban a török ellen harcoló sereg számára 143 494 forint értékű gabonát, élőállatot és bort szolgáltatott a város. Nem tudjuk pontosan, hogy ebből mekkora részt vettek, raboltak el közvetlenül a lakosságtól, és milyen hányadban tudta azt beszámítani a magisztrátus az egyes gazdák adójába.96 A 17. században változatlanul megmaradt a jobbágyok „magyar részre" történő ingyenmunka kötelezettsége. Ez általában a végvárak erősítését szolgálta. A nagy tá93 Hornyik, 1862. III. 158-159. 94 Szakály, 2001. 245-246. és 337, illetve Hornyik, 1861. II. 178. 95 MNL BKML IV.1508.C. 1687. 211. 96 Hornyik, 1862. III. 157-158. 76
