Levéltári Közlemények, 84. (2013)

Közlemények - Iványosi-Szabó Tibor: A cívis közösség formálódása Kecskeméten a 16-17. században

Iványosi-Szabó Tibor: A cívis közösség formálódása Kecskeméten a 16-17. században

Ugyanezen sereg számára felvetett búza végett, könyörögni, hogy engedjenek a búzából a budai jancsár sereg, küldöttük fel Szűcs Mátét és Kovács Andrást, adtunk költségre nekik den. 20, esztrengapénz... Másodszor Budára felvitetett búza, mely volt 16 szekérrel, lőtt a budai mérésen 305,5 kila, id est háromszázhatodfél,"85 Már 1682-ben olyan jelentős mennyiségű árpát követeltek, hogy ennek fedezésére külön adót volt kénytelen kivetni a tanács: „A városra felvetett árpábúl város szerte pénzül a kit attak, jött kezünkbe f. 125, den. 94" Hangsúlyoznunk kell, hogy ezek még békés esztendők voltak. A következő, háborús években ezek többszörösével nyomorították a várost.86

A vaj a török hadsereg élelmezésénél megkerülhetetlen volt. Békés esztendőkben is előfordult, hogy számottevő követeléssel álltak elő. Háborús években, amikor az itt tartózkodó katonák létszáma többszörösére nőtt, az ezzel kapcsolatos igények csaknem szertelenné váltak. Bár Kecskemét juhászata már ekkor is jelentős volt, a helyi fogyasztás mellett ilyen igények kielégítésére nem volt képes, és így távolabbi vidékekről is kellett a városnak vajat vásárolni ahhoz, hogy a követeléseket teljesíteni tudja. Ismét csak egyetlen esztendőben jelentkező követelés mennyiségével érzékeltetjük a teher tényleges súlyát. „Csaba Mihály uram főbíróságában az budai vezér Húszéin basa adott 3000 oka vajra tjallér] 450. Az városon is szőttének négy részben az emberek tall. 239,5. Az rideg legényeken is szödtenek tall. 72. Egy summában 945 for., d. 40. László Deáknak attunk vajra oda alá Zomborban kiildvén tall. 371,5, az mint nálunk az tallér jár pro f. 1, d. 60. Arany, tallér, timon, dénár, dutka oroszlányos. Ezekből vöttenek 750 oka vajat tall. 250. Az hordókért, melyben az vaj volt attanak tall. 4. Ismét vöttenek 72 oka vajat tall. 24, az hordája d. 80. Az mely török alá vitte őket, annak kocsisságért tall. 1,5." Nemcsak Zombor tájékán kényszerültek felvásárlásra, hanem Jankón [ma: Jánoshalma] is, sőt „Csanád felé" is kénytelenek voltak embereket küldeni. Miként a feljegyzés utal rá, a pasa a hatalmas mennyiség beszerzésére 450 tallért adott, de a magisztrátus kénytelen volt külön adót szedni a lakosságtól annak érdekében, hogy a követelést teljesíteni tudják. A pasa által adott összeg és a tényleges kiadás közötti különbség 311,5 tallér volt, amely ebben az évben 67 tehén árával ért fel!87

Az eddigi felsorolás, amely elsődlegesen azokat a pénzbeli és egyéb terheket idézte fel, amelyek a békés esztendőkben terhelték a várost és a magisztrátust, remélhetőleg eloszlatja azokat a hamis illúziókat, amely a török hódoltsággal kapcsolatosan ismételten felbukkannak. Az kétségtelen ugyan, hogy a mezővárosok a hatalmas puszták kihasználásával a békés évtizedekben — ma már elképzelhetetlen rossz körülmények között és erőfeszítések révén — bizonyos mérvű felhalmozást el tudtak érni. Az alapvetően hódításra alapozó birodalmon belül azonban a háborúk ismétlődése törvényszerű volt. Ezekben az években a civil

85 A kila a 61,5 literes pozsonyi mérővel csaknem azonos. MNL BKML IV.1510.Í. 1668-1669. 47-61., MNL BKML IV.1504.m. Robotlajstromok, 1676. 270., MNL BKML IV.1510.Í. 1676.123., MNL BKML IV.1508.C. 1677-1678. 282-283.

86 MNL BKML IV.1510.Í. 1682. 2. Hornyik, 1861. II. 376-480. Tekintettel arra, hogy ilyen jelentős többletet a város határában nem termeltek meg a gazdák, a hiányzó tételeket a Tiszántúlon kellett megvásárolni és Budára szállítani.

87 Egy oka 1281 liter. A követelt vaj mennyisége tehát több mint 38 hektoliter volt. MNL BKML IV.1508.C. 1663. 228-233.

73