Levéltári Közlemények, 84. (2013)
Közlemények - Iványosi-Szabó Tibor: A cívis közösség formálódása Kecskeméten a 16-17. században
Közlemények ajándékért attunk tall. 2. Lovas aga csauzának tall. 1." „Az egri Szinan basának adott bíró uram ajándék pénzt, midőn az törökök elvesztenek két tallért, talleros no. 2." „Az alajbéknek tall. 26 az gyalogokért, hogy bármire az aratáson ne kérjen embert." „Szulimán alajbéknek, hogy kevesebb szekeret s gyalogot adgyunk, adtunk f. 60, id est tall. 30." „Musztafa szubasa fortéloskodván az heverő kocsik fogyatkozása végett, fizettem fl. 11." „Item az árpamérő csauznak is, hogy képesség szerint mérje az árpát, adtunk tall. 5."78 Lényegesen súlyosabb terhet jelentettek azok az ajándékok, amelyeket a mohamedán és keresztény ünnepek alkalmával kellett Budára juttatni. A sok közül egy példa: „Anno 1670. Szentkirályi Pál uram főbíróságában Budára karácson ajándékára az minemő pásztormákat Bozó János, Tót Mihály és Morvát Péter beadtanak, arról való számtartás. Basa számára söre 3, tihajának 1, tolmácsnak tehén 1, Csauzlár tihajának tehén 1, Jancsár agának tehén 1, fő kadiának tehén 1, gyömly agának tehén 1, Szentgyörgyi ispajának 1. Pesten: Názúr béknek tehén 2, Kadiának 1, két szubasának 1, Zlátó agának 1, három besli agának 3, Alay béknek 1, Sótinak 1, Murtuzánnénak 30 fertály búzáért adtanak 2, Oszmán Hodzának 1." Elvárták a különféle ajándékokat a helyüket gyakorta elhagyó, illetve elfoglaló hivatalnokok és katonák is.79 Tekintettel arra, hogy az előre megszabott ajándékokat nem egy alkalommal adták át, és nem lehet pontosan szétválasztani ezektől a különféle bégeknek, szubasáknak és csauzoknak adott összegeket, ajándékokat, ugyancsak az 1671. esztendőből gyűjtöttük ki, és csak azokat vettük figyelembe, amelyek minden kétséget kizáróan további kiadásokat jelentettek a tanácsnak. Ezek összege 25 tallér volt. Valójában ilyen címen ennek többszörösét fizette ki a város. Az eddig felsorolt, előre nem rögzített, de évenként több-kevesebb rendszerességgel jelentkező kiadások összege, amely minden vitán felül áll, az 1671. évben 767,2 tallér volt. Hangsúlyoznunk kell, hogy a valóságban ez lényegesen nagyobb lehetett, minden bizonnyal számottevően meghaladta az ezer tallért. Ez a fajta, kétségen felül megtörtént kiadás, a török hatóság és hadsereg számára évenkénti hivatalosan rögzített kötelezettség csaknem 28%-ának felelt meg. IV.a.3. Csak bizonyos időszakokban jelentkező kiadások Az előre nem regisztrált, évenként ismétlődő kiadások az itt felsoroltakon túl még további követelésekkel, kiadási tételekkel egészültek ki a város nyilvántartásaiban. Főként a háborús években jelentkeztek hasonló tételek: „Palánk fáért, karóért és veszőért Alai béknek tall. 275".80 Tekintettel arra, hogy ilyen költségek nem minden esztendőben lelhetők fel, annak érdekében, hogy túlzásokba ne essünk, a kiadásokat is csak megemlítjük, az összesítés során ezeket sem vesszük figye78 MNL BKML IV.1508.C. 1666. 207- 208., MNL BKML IV.1510.Í. 1670. 20-21., MNL BKML IV.1510.Í. 1668-1669. 72-75., MNL BKML IV.1510.L 1669. 11-13., MNL BKML IV.1510.L 1671-1672. 19., MNL BKML IV.1510.Í. 1676. 87-98. 79 MNL BKML IV.1510.L 1670. 50. A 23 fiatal marha értéke kb. 333,5 forint, azaz 139 ezüsttallér volt. Hornyik János, aki még lényegesen nagyobb forrásanyagot tudott felhasználni, ezt évenként többször kellett a városnak szolgáltatni. Mivel 1671. évből ilyen adat nem áll rendelkezésünkre, ezek beszámításától is eltekintünk. 80 MNL BKML IV.1508.C. 1664.129-157. 70
