Levéltári Közlemények, 84. (2013)

Közlemények - Kádár Tamás: Az utolsó Árpád-házi uralkodó, III. András király megkoronázásának időpontjához

Közlemények

tása téves.9 Jogosan merül fel a kérdés tehát, amennyiben sem azon beállítása, illetve közlése, miszerint László halála után hosszabb király nélküli időszak következett, sem pedig - miként alább azt látni fogjuk - azon ismerete nem helytálló, hogy Andrást lengyel feleségével, Fenennával egyidejűleg koronázták meg, a más kútfő által egyébként nem megerősített, szerinte vasárnap történt coronatiot, mint tényt elfogadhatjuk-e.10

Sokkal vegyesebb kép mutatkozik a kutatásban ugyanakkor III. András székesfehérvári megkoronázásának idejét illetően, aszerint, hogy az adott történész említett kútfőink közül melyiket használta, vagy fogadta el hitelesnek a kérdésben. Nagy Iván, aki egyébként 1877-ben külön értekezést szentelt a király trónra jutása - izgalmas és kalandokban bővelkedő - történetének bemutatására, a Váradi Krónika nyomán július 23. mellett foglalt állást. Azonos véleményen volt a kortársak közül a neves egyháztörténész, Knauz Nándor (1831-1898), kiváló genealógusunk, Wertner Mór (1849-1921), a közelmúlt és napjaink jeles medievistái közül pedig Borsa Iván (1917-2006), Szűcs Jenő (1928-1988), Kristó Gyula (1939- 2004), Almási Tibor (1959-), Zsoldos Attila (1962-), valamint a szlovák Ludmila Sulitková (1946-) is. Július 28-ra helyezte a koronázást Szabó Károly (1824-1890), Marczali Henrik (1856-1940), csakúgy, mint a dualizmuskor egyik legnagyobb osztrák történésze, az imént hivatkozott Alfons Huber, továbbá honfitársa, a nem kevésbé szakavatott Joseph Seemüller (1855-1920), a Rímes Krónika kiadója, a forrás szövegéhez írt bevezetőjében, végül III. András uralkodásának nemrég elhunyt lelkes kutatója, Kosztolnyik Zoltán (1930-2006). Egy harmadik dátum is felmerült: július 13., ezt tartotta helytállónak Pauler Gyula (1841-1903), Fraknói Vilmos (1843-1924), Hóman Bálint (1885-1951), legutóbb pedig Dümmerth Dezső (1925-1997).11

Lássuk ezek után, hogy a hasonló kérdések tekintetében általában jól használható és többnyire perdöntő erejű királyi privilégiumok gondos és figyelmes áttekintése révén megoldható-e a probléma. András első hiteles, már bizonyosan megkoronázása után közreadott oklevelei 1290. szeptember 1-jén, az óbudai országgyűlésen és Budán keltek.12 Mivel a koronázás lehetséges dátumaként csak az 1290. július első dekádja előtti és az ezen, szeptember eleji királyi diplomák készülte utáni időszakokat tudjuk kizárni, az összes, mondott időintervallumban kiadott, napi keltezést és „annus regni"-t is tartalmazó uralkodói oklevelet szükséges megvizsgálnunk 1291 és 1300 között. A szóban forgó évtizedben mindösz9 Huber, 1884. 218.

10 A Stájer Rímes Krónika szerzője egyébként András király első felesége származását illetően is tévedett, az ugyanis nem - mint Otacher írja - a glogówi (glogau-i) fejedelemnek, hanem az észak-lengyelországi Kujávia 1287-ben meghalt fejedelmének, Ziemomyslnek volt a leánya. OÖR 533-534.; Wertner, 1892. 571.; Zsoldos, 2003.163.

11 Nagy, 1877.18.; Knauz, 1876. 532-533.; Wertner, 1892. 568.; RA 3654. sz.; Szűcs, 2002. 446.; Kristó, 1996.283.; Almási, 2000.177.; Zsoldos, 2003.136.; Zsoldos, 2009a 83.; Sulitková, 1982.36.; Szabó, 1884. 475.; Marczali, 1896. 576.; Huber, 1884. 219.: 2. jegyz.; OÖR XCVI-XCVII. (Seemüller); Kosztolnyik, 1996. 342.; Pauler, 1899. 415.; Fraknói, 1921.15.; Hóman, 1935. 614.; Dümmerth, 1987. 518.

12 DF 248 535., kiadása: MES Tomus II. 267-268.; DF 200 041., kiadása: Károly, 1872.690.; DF 259 758., kiadása: CDAC Tomus X. 420-421.

6