Levéltári Közlemények, 84. (2013)
Közlemények - Iványosi-Szabó Tibor: A cívis közösség formálódása Kecskeméten a 16-17. században
Közlemények egyes önkormányzatoknak, és a summaadó összegébe számították be a várható jövedelmet. Az úgynevezett kisebb regálék között az egyik legfontosabb a piac és a vásártartás joga volt, amelynek megszerzése érdekében a települések igen komoly anyagi áldozatokra is hajlandóak voltak. Ezt Kecskemét kétségtelenül már a 14. század utolsó harmadában megszerezte, hisz 1393-ban ezen a tájegységen belül már közismert volt, hogy rendelkezik vásártartási joggal, hogy itt — minden bizonnyal — Lőrinc napon országos vásárokat tartanak.36 Ugyancsak a kiváltságok, a városi autonómia egyik elemeként lehet említeni, hogy a falvak lakóival szemben az egyes családok nem voltak kötelezve arra, hogy az egyes földesurak számára azok birtokain robotot, ingyenmunkát végezzenek. A mezővárosok már a 14. században sorra elérték azt, hogy határaikat közösen birtokolták. lll.b. A társadalmi-vagyoni csoportok aránya a testületekben Csaknem egyértelműen kijelenthetjük, hogy a születési előjogok Kecskeméten a hódoltság alatt sem a különféle terhek elosztása, sem pedig a hivatalviselés terén nem jelentkeztek. A rendelkezésünkre álló adónyilvántartások az adózásra kötelezettek között az egész korszakon belül semmiféle társadalmi megkülönböztetést nem tettek. Bár a céheken belül szerveződött csoportok több tekintetben is elkülönültek az agrárlakosság egészétől, irataik sajnálatos pusztulása miatt csak nagyon esetleges névsorok állíthatók össze. Az adózás során viszont csak az adóalapjaikat vették figyelembe. Éppen ezért a vizsgálódás során csak vagyoni alapon tudunk az egyes adózók, az egyes családok között érdemi különbséget tenni. Azt viszont semmiképpen sem állíthatjuk, hogy minden társadalmi-vagyoni csoportnak érdekeik érvényesítésére azonos esélye volt. Az egyes vagyoni csoportok részvétele, súlyuk változása elsődlegesen mindenekelőtt számuk alapján állapítható meg. Bár teljes statisztikai sorokat csak az esetek kisebb részében tudunk összeállítani a különféle nyilvántartások alapján, az itt következő táblázatok meggyőzőek lesznek. Tekintettel arra, hogy e téren alaposabb elemzés még sem Kecskeméten, sem más hódoltsági városon belül nem készült, tanulságos lehet egy ilyen irányú áttekintés elkészítése.37 Annak érdekében, hogy a testületeken és a hivatalokon belül az egyes vagyoni csoportok tényleges súlyát érzékelni tudjuk, mindenekelőtt a mezőváros társadalmán belüli arányukat kell bemutatnunk. A könnyebb áttekinthetőség érdekében csak négy időmetszetet rögzítettünk. Ezek is markánsan érzékeltetik, hogy a közbiztonság romlása, illetve a háborús évtizedek milyen erősen hatottak, a mezőváros és a lakosság vagyona, léte mennyire ki volt szolgáltatva a katonaipolitikai változásoknak. j6 A Lőrinc napi vásárt 1463-ban említi a budai káptalan egyik jelentése. Később, amikor már a városnak több vásár tartására nyílt lehetősége, ezt nyári vásárnak hívták a helybeliek. Mályusz, 1951. 3215. tétel. 37 A táblázat Iványosi-Szabó, 2010. 72-106. alapján készült. 50
