Levéltári Közlemények, 84. (2013)
Közlemények - Iványosi-Szabó Tibor: A cívis közösség formálódása Kecskeméten a 16-17. században
Iványosi-Szabó Tibor: A cívis közösség formálódása Kecskeméten a 16-17. században árak limitálása miatt. A piacon a hentesek és a mészárosok számottevően olcsóbban kínálták portékáikat, de működésüket a magisztrátus viszonylag szűk keretek közé szorította. A malomtartás monopóliumáról pedig évszázadokon át lemondott a hivatali szervezet, így bármely gazda működtethetett szárazmalmot. A magisztrátussal és a különféle tisztségviselőkkel szembeni sérelmeket az adók behajtása az ingyenmunka rendszeres megkövetelése és a különféle tizedek behajtása évenként többször újratermelték. A legtöbb sérelem ezeknek a szertelen követeléseknek nyomán sarjadt. A magisztrátus viszont a különféle katonai erőszaknak kénytelen volt engedelmeskedni, és saját polgártársaival szemben nem lehetett elnéző. Ezekre az ütközésekre már a legkorábbi jegyzőkönyvek is utalnak. Közülük csak szemléltetés végett idézünk néhányat. A jegyző 1591-ben rögzítette: „A bírákat és a tizedeseket gyakran megszidogatják." A következő évben „Sotra Miklós 3 f. bírságot fizet azért hogy az felesége tized népét megszidalmazta." „Bizony Pál maradoth bírságon illien dologérth hogj az bíráknak ászt monta hogj nem Jáborivl hanem hamisan zedik asz árpát, fizeteth f. 10." Olykor még tettlegességre is vetemedtek: „Szűcs Jakab 3 fr. bírságot fizet azért, hogy a tizedest, Könyves Andrást megszidta és üstökét vonta." Természetesen a következő évszázadban szaporán jelentkeztek hasonló konfliktusok, melyekkel szemben a tanács olykor igen szigorúan kénytelen volt fellépni. 1682. december 16-án „Pál István ... Kalocsa János és Deák Pál urainkat éktelenül eb szülöttivei, eb hitűvel szidalmazta... [a tanács végzése] Mint hogy Pál István nemcsak Kalocsa János, Deák Pál bírák és törvény tévő uraimot bántotta meg... mi törvényünk szerint elsőben karácsonyi napokban ... tétessék pellengérbe, onnan kivéve rudakkal nyo- mattatván, erűsen verettessék meg.. ."24 A háborús években a városra nehezedő szertelen adóztatás és a kíméletlen gyalog- és igás robot miatt az elkeseredés egyre szélesebb rétegeket nyomorított el, és a tanáccsal szembeni inzultusok olyan méretűekké váltak, hogy a magisztrátus kénytelen volt legnagyobb földesurának hatalmát is igénybe venni. „Minthogy Kecskemétit városának némel lakossy, magok vakmerőségétől vettetvén, sem az bíráknak sem az ott való tanácsnak illendő böcsületit megh nem adgyák, parancsolattyokban el enni járnak, sőt inkább őket böcstelenítvén, ellenek meriszlenek támadni... kinek kinek életére, fejére parancsolom, mert valakin tapasztatatik ezen parancsolatom álatal hágása, hitesse el magával, minden kedvezés nélkül megh fog lakoni vétkejért, ha kinek vagy a tanács vagy az bírák mi rövidséget tészen, ez előtti be vett jó szokás szerint általam dirigáltatván az oly forma elől is az városnak mind az bíráknak, mind az tanácsnak magaviseletérül is ennekem áll hatalmamban, s másnak nem senkinek, ... ki ki élet s feje, jószága vesztése alatt az városnak közönséges megmaradásában járván az az dologit, az bíráknak s tanácsnak illendő engedelemmel légyen, melyről az bíráknak és tanácsnak nagyobb erősségére adván ezen patens levelemet."25 24 25 Iványosi-Szabó, 1996. 29., 31., 36., 45., 124-125. Iványosi-Szabó, 1991. 35. 47
