Levéltári Közlemények, 84. (2013)

Forrásközlések - Kincses Katalin Mária: Levéltár és levéltáros születik. Markó Árpád visszaemlékezése a Hadtörténelmi Levéltár megalakulására és levéltárosi pályájára

Kincses Katalin Mária: Levéltár és levéltáros születik. Markó Árpád visszaemlékezése

tőre volt szükség, s akkor főnököm engem tisztelt meg azzal, hogy az osztály vezetőjévé nevezett ki. Ebben a beosztásban működtem egészen 1940 májusában, szolgálati időm betöltése után elrendelt nyugdíjazásomig.

A Generalkommando - magyarul Főhadparancsnokság - irattára igen pontosan vezetett, 20-30 kg súlyú, bőrbe, vastag kéreglemezbe kötött elenchusaival, indexeivel és a hozzá tartozó, rendesen kezelt fasciculusokkal valóban megbecsülhetetlen értéket képviselt. Ez a katonai főparancsnokság volt ugyanis a 18. század közepétől a 19. század közepéig a magyarországi legfőbb katonai hatóság, amely az itteni parancsnokságok és csapatok ügyeit közvetítette a bécsi Hofkriegsrat - Legfelsőbb Haditanács -, illetve Consilium Aulae Bellicum, röviden a Bellica közt, kivéve az Erdélyben állomásozó katonaság ügyeit, mert azok a Temesváron felállított Főhadparancsnokság alá tartoztak.

A bécsi Kriegsarchiv felszámolásával kapcsolatban felbecsülhetetlen értékű iratanyagot kaptunk, főleg pedig több ezerre menő térképanyagot és a Mária Terézia alapította Magyar Nemesi Testőrség teljes irattárát. A vezetésem alatt álló Régi Levéltári Osztály anyagát így most már áttekinthettem, s a következő alosztályok szerint csoportosítottam. Legrégibb irataink a török hódoltság idejéből valók voltak, főleg magyarországi várakra vonatkozó adatok, s török basák magyar nyelvű levelei a császári tábornokokhoz, mert itt akkor a magyar nyelv volt a közvetítő nyelv. Értékes iratokat kaptunk II. Rákóczi Ferenc szabadságharcáról is. Ennek az alosztálynak vezetését dr. Erdélyi Gyula, akkor őrnagyra32 bíztam, aki tudományegyetemi, történész végzettségével - s egyébként egyetemi magántanári címmel, később pedig mint a szegedi egyetem rendkívüli tanára - erre megfelelő felkészültséggel bírt. A Generalkommando anyagát kezelő alosztály vezetőjére is volt alkalmas emberem, László József alezredes33 személyében. Egyetemet végzett tanár és levéltárosi szakvizsgával bíró szakember volt. Egy évet Párizsban a Sorbonne-on is tanult, így hát ez a hely nagyon neki való volt és ott kitűnően meg is felelt. A Generalkommando anyagában igen sok latin írás volt, a katonaság a magyar politikai hatóságokkal latinul érintkezett, és sok francia nyelvű levél is akadt az írások közt. Harmadik alosztályom az 1848/49. évi szabadságharc anyagát rendezte. Ehhez már nem kellett olyan szakképzettség, mint a régebbi levéltári anyaghoz, úgyhogy ennek anyagába könnyen bedolgozhatta magát az a tiszt, akinek ehhez kedve volt és németül tudott. Következő alosztályomban az 1867-ben felállított honvédség iratait kezeltük, s alám tartozott a térképosztály is, melynek vezetője a kitűnő Gerő László hadmérnök alezredes34 volt.

Nagy hasznunkra volt, hogy Hadilevéltárunk egy épületben volt a közben az Úri utcából ide áttelepített Országos Levéltárral. Akkori igazgatója, Csánki Dezső,35 később

Commando zu Budapest.

32 Dr. Erdélyi Gyula (1892-1949) 1932. október 1-jétől a Hadtörténelmi Levéltár levéltárosa (török kor), a kézikönyvtár, majd a Térkép- és fényképtár vezetője, 1945. április 24. és 1949. február 25. között a Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum parancsnoka.

33 László József, kajászószentpéteri, nemes (1890-?) tanári végzettségű levéltáros, a Hadtörténelmi Levéltárban 1932. november 1-je és 1949. június 27. között az iratrendezési alosztály vezetőjeként, majd első világháborús témában kutatóként dolgozott.

34 Gerő László (?-?), alezredes, műszaki igazgató, a Hadtörténelmi Levéltárban 1931. november 1-je és 1938. március 31. között dolgozott, 1932. október 10.-től a Fénykép-, és térképtár vezetője volt, 1935. július 1-jén vonult nyugállományba.

35 Csánki Dezső (1857-1933) történész, levéltáros, történeti topográfus, művelődéspolitikus, vallás- és közoktatásügyi címzetes államtitkár, 1891-től az MTA levelező, majd 1900-tól rendes tagja. 1881 óta volt az Országos Levéltár munkatársa. 1912 márciusától bízták meg az intézmény vezetésével, amit 1913 áprilisában véglegesítettek. 1919 elején főigazgatóvá nevezték ki, s a tanácsköztársaság alatti háttérbe szorítása után ismét ellátta igazgatói teendőit. Kálniczky, 2004. 15-37.

195