Levéltári Közlemények, 84. (2013)
Forrásközlések - Kincses Katalin Mária: Levéltár és levéltáros születik. Markó Árpád visszaemlékezése a Hadtörténelmi Levéltár megalakulására és levéltárosi pályájára
Kincses Katalin Mária: Levéltár és levéltáros születik. Markó Árpád visszaemlékezése sült, ekkortól 1922 októberéig a Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum, utóbb M. kir. Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum elnevezést kapta. Szolgálati utasításban határozták meg a levéltárosok feladatait, melyek között forrástanulmányok végzése is szerepelt. A békeszerződés végrehajtása során (1922. április 29-én) az intézmény kivált a M. Kir. Honvédség kötelékéből, és először a Belügyminisztérium, majd a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színleges felügyelete alá került. 1922. november 15-én szétválasztották a levéltárat és a múzeumot. A valóságos irányítást ugyanakkor továbbra is a Vezérkari Főnökség és a Honvédelmi Minisztérium gyakorolta. Civil beosztásokat kaptak a katonatisztek, a katonai rangjukat különböző elnevezések alá „rejtették" (pl. az ezredesek főtanácsnokok, az alezredesek tanácsnokok lettek stb.). 1928 júniusáig működött így az intézmény, amikor visszakerült a Vezérkari Főnökséghez. A levéltár önálló intézmény maradt, neve változott csak meg 1930. május l-jétől M. kir. Hadilevéltárra. A levéltár önálló elhelyezése a két világháború között sem oldódott meg, a második világháború után költözött mostani helyére, a Hadtörténeti Múzeum jobbszárnyába, az egykori Nándor-laktanya épületébe. Az intézményben folyó tudományos munka színvonalának emelése érdekében lehetőség nyílott 1934-ben arra, hogy többeket a budapesti M. Kir. Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karának történelem szakára „vezényeljenek", ahogyan erről Markó Árpád alábbiakban közölt memoárja is szól. Ennek hatására az 1930-as években a Levéltár elismert tudományos műhellyé vált. Falai között tekintélyes hadtörténetírói gárda gyűlt össze, a különböző osztályokon egyidejűleg három hadtörténész-akadémikus is tevékenykedett: Pilch Jenő ezredes (a könyvtár élén), Gyalókay Jenő ezredes (a Hadtörténelmi Közlemények szerkesztőségében)7 és Markó Árpád alezredes, utóbb ezredes, az ún. Régi levéltári osztály vezetője. Markó Árpád önéletrajzi művei hat kötetnyi kéziratban maradtak fönn a Hadtörténelmi Levéltár Tanulmány-gyűjteményében. A források bárki számára 7 Pilch Jenő (1872-1937) a 20. század első felének egyik legjelentősebb hadtörténésze, főtanácsnok, 1921- től ezredes. 1901-ig csapattiszti szolgálatot teljesített, majd a pécsi hadapródiskola, s 1907- től a honvéd gazdasági tiszti iskola tanára. 1913-tól a Ludovika Akadémián katonai földrajzot oktatott és a könyvtárat vezette. 1920-tól a Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum könyvtárának volt az igazgatója, 1925-ben nyugállományba vonult. A Magyar Katonai Közlöny főszerkesztője 1920-tól 1921. július 1-jéig volt. 1914-1923 között a Hadtörténelmi Közlemények szerkesztője volt. Elsősorban újkori magyar hadtörténelemmel foglalkozó tanulmányokat írt. 1918-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1935-től rendes tagja. Életére 1.: Ács, 2001. és Markó, 2004. 353. Gyalókay Jenő (1874-1945) hivatásos katonatiszt, ezredes, főtanácsnok, a két világháború közti időszak kiemelkedő jelentőségű hadtörténésze, első számú szaktekintélye. 1920-1921-ben a debreceni egyetem meghívott tanára, 1921. május 6-tól 1943-ig volt a Hadtörténelmi Levéltár munkatársa tiszteletdíjasként. 1921. december 8. és 1922. október 6. között a Hadtörténelmi Levéltár I. (levéltári) csoportjának igazgatója volt, nyugdíjazása előtt egy évvel, 1926-ban ezredesi rendfokozatot kapott. 1926-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1936-tól rendes tagja. Szakszerűsége példaértékű volt a két háború közti hadtörténész nemzedék számára. 1922- 1943 között a Hadtörténelmi Közlemények főszerkesztője volt. L.: Felszeghy-Reé, 1938. III. rész, 5.; Kenyeres, 1967. 634.; Bárány, 1999. 913.; Hermann, 1999a. 38.; Hermann, 1999b. 70.; Markó, 2001.1146-1147.; Glatz, 2003. 439. 189
