Levéltári Közlemények, 84. (2013)

Közlemények - Kádár Tamás: Az utolsó Árpád-házi uralkodó, III. András király megkoronázásának időpontjához

Kádár Tamás: Az utolsó Árpád-házi uralkodó, III. András király megkoronázásának időpontjához

állt.40 Kevéssel azt követően, hogy András 1301-ben elhunyt, az akkor egyébként mindössze 20 esztendős Ágnes királyné még az év első hónapjaiban hazatért a Német-római Birodalomba, majd néhány évvel később Ausztriából Svábföldre, az Alpoktól északra fekvő kantonok területére ment.411310-ben, két évvel atyjának, I. Albert német királynak Brugg közelében, Windisch határában történt meggyilkolása után, annak özvegye, Ágnes édesanyja, Erzsébet királyné a tragikus esemény színhelyén, az uralkodó emlékére Königsfeldennek nevezett réten Ferenc- rendi és klarissza kettős-kolostort alapított, majd, egyes, igen bizonytalan hitelű vélemények szerint felöltvén az apácafátyolt -, rövid időre, 1313. októberi elhunytéig - a zárda első apátnője lett.42 Ágnes, - aki egyébiránt tevékenyen közreműködött a két konvent alapításánál - gyakorta meglátogatta anyját Königsfeldenben, 1318-ban pedig végül a férfi és női kolostorépületek között egy szerény, de takaros házat építtetve, maga is ott telepedett le.43 Az özvegy magyar királyné közel fél évszázaddal később, 1364 júniusában bekövetkezett elhunytéig a Birodalom e festői szépségű vidékén élt és fivérei, illetve utóbb unokaöccsei megelégedésére, ha a szükség megkívánta, így elsősorban a család számára legvészterhesebb, felettébb kritikus időkben, 1323 táján, komoly szerepet vállalt a Habsburgok ottani, ősi birtokainak igazgatásának felügyeletében, valamint számos alkalommal az ellenségeikkel való békés kiegyezés megteremtésében is.44 Svájci élete és tevékenysége során - miként arról tucatnyi egykorú okirat és jó néhány napjainkig fennmaradt, becses tárgyi emlék is tanúskodik, s mint arról már szó esett, - a tekintélyes engelbergi bencés monostorral is élénk, bensőséges viszonyban állt, azt többször felkereste, bőkezűen megadományozta és értékes, nemegyszer pedig szívéhez igen közel álló tárgyai közül kiválasztott ajándékokkal látta el, így az apátság szerzetesei nyilván személyesen tőle szerezhették a távoli Magyarország néhai uralkodójával, III. András királlyal kapcsolatos értesüléseiket.45

Ágnes messze Magyarországtól, tiszteletreméltó, a hosszú évtizedek múltán sem csökkenő gondossággal, valamint őszinte kegyelettel ápolta néhai hitvese emlékét és csaknem bizonyosnak tarthatjuk, hogy a király életének, illetve rövid országlásának legfontosabb, meghatározó dátumait - így mindenek előtt koronázása időpontját - pontosan ismerte és feltehetően, amikor a kor általános szokása

40 Delmár, 1941. 12., 22-26. Az engelbergi Benedek-rendi kolostor történetéhez: De Kegel, 2008. Ágnes kapcsolata olyannyira baráti volt a Szent András apostol nevét viselő apátsággal, hogy a kutatásban felmerült, 1307-ben belépett annak konfraternitásába is. Lásd: Delmár, 1941. 23.

41 Ágnes életrajzai: Liebenau, 1868.; Pór, 1888. 214-243., 463-483., 493-499.

42 Mindkét város a mai Svájc területén, Zürichtől északnyugatra, a Reuss partján fekszik. I. Albert király meggyilkolásához: Lhotsky, 1967.155-157; Erzsébet német királyné életéhez: Friess, 1890.

43 Pór, 1888. 240.; Delmár, 1941.14.

44 Pór, 1888. 241-242., 474-475.

45 Ágnes királyné - számtalan egyéb adománya mellett - 1325-ben az engelbergi Szent András- monostornak adta menyegzői ruháját. A rendkívül személyes, életének egyik legfontosabb eseményével kapcsolatos ruhadarabot a kolostor lakói nagy becsben őrizték, majd anyagából a főoltárra térítőt és híres, csodatévőnek tartott Krisztus-szobrocsájukra öltözetet készítettek. Másik értékes ajándékát, egy saját maga által hímzett vecsernyés palástot (pluviale) 1318 óta ma is a svájci apátságban őrzik. Lásd: Liebenau, 1869. 36-38., 128-131.; Liebenau, 1868., 105.; Pór, 1888. 233-234., 242-243.

17