Levéltári Közlemények, 83. (2013)
Közlemények - Laczlavik György: Várday Pál helytartói működése 1542-1549
Lacziavik György: Várday Pál helytartói működése 1542-1549 A belső rend fenntartása, az igazságszolgáltatás és a pénzügyigazgatás zavartalanságának biztosítása szempontjából - amire pedig utasítása Várdayt felszólította276 - kiemelt jelentőséggel bírt, hogy a helytartó milyen viszonyt tud kialakítani az uralkodó főhadparancsnokaival. Thurzó Elek és Hans Katzianer főhadparancsnok (1527-1529, 1532-1537) kapcsolata kifejezetten rossznak volt mondható, aminek a polgári kormányzat is kárát látta.277 Várdaynak 1543. március 31. - 1544. január között Hans Ungnad Freiherr von Sonnegg, 1544. április - 1545. november 10. között pedig Leonhard Freiherr von Vels főhadparancsnokkal kellett együttműködnie. Az utóbbi I. Ferdinánd főudvarmestere, több alkalommal volt már korábban is magyarországi főhadparancsnok.278 Az egész törökellenes hadszíntérre 1546. március 21-én kinevezett Niklas Graf zu Salm und Neuburg királyi főhadparancsnok (Obrister Feldhauptmann der Krone Ungarn, der Windischen, Kroatischen und Niederösterreichischen Lande) kinevezésével egyidejűleg a Balatontól északra fekvő terület váraiba, Győrbe, Pápára, Veszprémbe és Szentmártonba, a mezei hadakon túl, az alsó-ausztriai rendek fizetésén állandó helyőrség került.279 Utasítása szerint a főhadparancsnoknak állandó székhelyét Győrben kellett tartania, ahonnan az egész hadügyet és határvédelmet, a rendelkezésére álló német, magyar és spanyol katonaságnak a végvárakba történő szétosztását, a várak erődítését, illetve élelemmel, hadianyaggal való ellátását koordinálta, valamint oldotta meg az egyes osztrák tartományok által a magyarországi végváraknak nyújtott segítséggel kapcsolatos problémákat. Salm feladatai közé tartozott továbbá a hírszerzés szervezése, valamint a budai pasával való diplomáciai kapcsolattartás, sőt még a hadiposta felügyelete is. Ebben a tevékenységében déli végeken a krajnai, karintiai, stájer, Magyarországon pedig az alsó-ausztriai rendek által továbbra is rendszeresen megválasztott tartományi haditanácsosok (Landkriegsrat) és a bécsi kirendelt haditanácsosok (verordente Kriegsräte zu Wien) segítették.280 Munkájában természetesen a magyar kormánytanács és személy szerint Várday helytartó segítségére is számíthatott. Feladatukat, a védelmi övezetek kialakítását nehezítette, hogy az erődítmények jelentős része ekkor még magánkézben volt. Salm és Várday a szóba jöhető várakat királyi kezelésbe vették (Szigetvár, Eger, Gyula,) vagy pedig biztosították, hogy a magánföldesúri várakba királyi őrség kerüljön (Pápa, Csesznek, Devecser). Ehhez a programhoz csatlakoztak az esztergomi érsek régi, megerősített várai, illetve újonnan épített palánkvára (Újvár).281 A rendszerbe nem illő várakat, kastélyokat és kolostorokat Nádasdyra: Pálffy, 1999c 276 „Caetera negotia publica Regiam Maiestatem ac defensionem et tranquillitatem regni concernentia locumtcnens et consiliarii pro eorum industria et prudentia fideliter et diligenter curare assidue executioni demandare debebunt." R. Kiss, 1908. Függelék No. XXII. 277 R. Kiss, 1908. CXXXVI., Ember, 1938.151., Ember, 1946. 253. 278 1537-1538,1540. Vö. Pálffy-Percer, 1998. 249-251. 279 Palffy, 1996. 184. 60. jegyzet 280 Pálffy, 1999a 59-60 (Utasítást Id. ÖStA, HHStA, UA AA Fasc. 54. föl. 14-29.). Hadi tanácsosokra ld. Pálffy, 1999a 33-35. 281 Buda és Esztergom eleste után Várday Pál esztergomi érsek Lék község határában, a Nyitra folyó bal partján 1545-ben palánkvárat (a későbbi Oláhújvár, a modern Érsekújvár előzménye) kezdett 43