Levéltári Közlemények, 83. (2013)
Közlemények - Laczlavik György: Várday Pál helytartói működése 1542-1549
Közlemények A tizenegy északnyugati harmincadhivatal élére I. Ferdinánd Sibrik Gergely királyi tanácsost állította, mint harmincadelnököt és felügyelőt (summus praefectus et superintendens tricesimarum). A jövedelem beszedésével, kezelésével és elszámolásával Ferdinánd két személyt, egyrészt Szerémi Sebestyént, Thurzó és Várday helytartók korábbi titkárát, másrészt Francisci Tamást pénztárnokként (perceptor) bízta meg, akik mellé ellenőrként (contrascriba) Schreiber Farkast és Veiknél Györgyöt rendelte.257 Sibrik egy évnél alig valamivel hosszabb ideig töltötte be a harmincadelnöki és felügyelői állást. 1546 májusában I. Ferdinánd, hivatkozva rá, hogy szolgálataira a magyar kormány tanácsban van szükség, felmentette őt.258 A hivatal új vezetője így a fentiekben már sokat emlegetett Szerémi Sebestyén lett, aki pénztárnoki címét és feladatait is megtartotta (administrator et perceptor tricesimarum). A második pénztárnoki állást megszüntették, Francisci Tamást Szerémi mellé ellenőrnek nevezték ki, második ellenőrt pedig nem alkalmaztak, amivel jelentékeny összeget takarítottak meg. A változás lényege tehát az volt, hogy a harmincadhivatalok igazgatóját (ez a cím is új a korábbi elnök és felügyelő helyett) az irányításon kívül a jövedelmek kezelésével is megbízták, s pénztárnoki minőségében ellenőrt rendeltek oldalára. Az alsóbb szervezetet érintetlenül hagyták, csak arra hívták fel Szerémi figyelmét, hogy a lovasok számát lehetőleg csökkentse. A harmincadhelyek is a régiek maradtak, csak Besztercebányán és Zólyomban állítottak fel új hivatalokat, úgyhogy számuk, Pozsonyt és fiókjait egynek véve, tizenháromra emelkedett. Az uralkodó felhatalmazta Szerémit, hogy a helytartó és a kamara tudtával és hozzájárulásával a szükségnek megfelelően egyes hivatalokat máshova helyezzen át, sőt újakat is állíthasson fel. Szerémi 1546. május 16-án kelt utasítása259 - ellentétben Sibrikével - ismételten hangsúlyozta, hogy nemcsak a kamarától, hanem a helytartótól is kérjen tanácsot minden fontosabb intézkedés előtt. A helytartó tanácsára a harmincadhivatalok bevételeiből nemcsak a harmincadosokat kellett fizetni, hanem a helytartó, a kancellár, a királyi illetve a kormánytanács, valamint a Magyar Kamara tagjainak a fizetését is.260 Szeréminek azután eleget kellett tennie a királyi meghagyásoknak (commissiones) és kifizetni a különféle utalványokat (deputationes). A kamarához csak azt szolgáltatta be, ami ezen felül megmaradt, ugyanakkor negyedévente kimutatásokat kellett a kamara részére készítenie.261 Ferdinánd király Mária királynéval történt megegyezését (1548. március 7, Augsburg)262 követően és birtokainak, jövedelmeinek átvételével párhuzamosan 257 Ferdinand király 1545. február 1-jén kelt utasítása. Ember, 1946. 210. Forrása: MOL E 21 V. köt. 374. 258 Ember, 1946. 211. 259 Az utasítást a magyar kancelláriában állították ki és pecsételték meg. A királyon kívül a kancellár és az udvari kamara egyik tanácsosa írta alá. Eredeti példánya: MOL E 21 1546. máj. 16. Ember, 1946. 212. 260 1545. április 21. Worms. Ferdinánd magyar király parancsa Szerémi Sebestyénnek (perceptor tricesimarum) és Schreiber Farkasnak. R. Kiss, 1908. Függelék No. XXVII. 261 Ember, 1946. 213. 262 Részletesen ld. Kenyeres, 2004. 40
