Levéltári Közlemények, 83. (2013)
Irodalom - Körbl, Hansdieter: Die Hofkammer und ihr ungetreuer Präsident. Eine Finanzbehörde zur Zeit Leopolds 1. Wien, Böhlau, 2009
Irodalom összefoglaló, új kutatási eredményektől mentes áttekintést kapjon. A 17. század második fele és a 17-18. század fordulója kamarai szervezetének igényes bemutatása ez a fejezet. Az Udvari Kamara különféle pénzügyi és egyéb vonatkozású konkrét és általános feladatainak kibontása is rövid, lényegre törő. A konkrétakhoz sorolhatók az udvar eltartása, a tartományi adók igazgatása, a hadsereg finanszírozása, a kamarai javak felügyelete. Az általánosakhoz tartoztak a klasszikus „pénzügyminisztériumi" feladatok, mint az államadósság kezelése, a költségvetés összeállítása, a költségvetési hiány fedezésére hitelek felhajtása, a gazdaságpolitika irányítása. A korabeli rendszer megértéshez alapvetően hozzátartozik, hogy az Udvari Kamarának minimális pénzkezelése volt, viszont szinte kizárólagos utalványozási jogkörrel rendelkezett. Magyarul: a bevételek nem az Udvari Kamarához, hanem a tartományi kamarákon, tartományi adóigazgatással megbízott szerveken stb. keresztül a különféle pénztárakhoz folytak be, ahonnan az uralkodó a kiadásokat ebben a korszakban Udvari Kamaráján keresztül fedezte. A szerző a feladatokat nemcsak elméleti síkon mutatja be, hanem gyakorlati példákkal is alátámasztja a különböző megállapításokat. Az Udvari Kamara mellett és alatt működő szervek ismertetése is inkább egy jó áttekintésre hasonlít. Tisztázza a tartományok központi kamarái és a bécsi központ viszonyát, részletezi az előbbiek alatt működő különféle pénzügyigazgatási szervek és az Udvari Kamara kapcsolatát. Nemcsak a magyarországi viszonyokra (Szepesi Kamara, Budai Kamarai Adminisztráció, Besztercebányai Kamara) tér ki, de hasonló mélységgel ismerteti az osztrák tartományok és a Cseh Korona országainak pénzügyigazgatását is. Nyilvánvalóvá válik az is, hogy nemcsak a Magyar Kamara melletti magyarországi kamarákat igyekeztek minél inkább függetleníteni az ország első számú pénzügyigazgatási szervétől, de ugyanez a törekvés igaz volt más tartományok esetében is (többé-kevésbé Prágától függetlenül működtek a morva, sziléziai és glatzi pénzűgyigazgatási szervek). Sokkal bővebben elemzi a szerző az Udvari Kamara belső struktúráját, ügymenetét és tisztviselőit. Ebben az esetben is áll, hogy Körbl fő forrásként az 1681. évi instrukcióra és az egykorú „kisokosra" támaszkodik. Külön elemzi az elnök és az Udvari Kamara tanácsának egymáshoz való viszonyát és hangsúlyozza, hogy a legfőbb döntést sosem az elnök, hanem a császár hozta meg! A kamarai tanácsosok szerepének ismertetésekor külön ki kell térni arra, hogy az I. Lipót korabeli udvari alkalmazottak névjegyzéke, betöltött tisztségeik és családi kapcsolataik az Internet segítségével bárki számára hozzáférhetőek az Osztrák Állami Levéltár honlapján.5 Értékes része a műnek az Udvari Kamara alárendeltségében működött szervek áttekintő ismertetése. Körbl a kamarai ügyész munkásságát, továbbá az Udvari Fizető Hivatal, az Udvari Hadi Fizető Hivatal, a különféle számvevőségek feladatait emeli ki. 5 http://www.oesta.gv.at/site/6662/default.aspx (a letöltés ideje: 2011. június 30.) A több éve tartó projekt és az itt található Excel-táblák fő forrásai az udvari kimutatások, az Udvari Fizető Hivatal számadáskönyvei, a nemességi akták és a halotti jelentések. 382
