Levéltári Közlemények, 83. (2013)
Irodalom - Körbl, Hansdieter: Die Hofkammer und ihr ungetreuer Präsident. Eine Finanzbehörde zur Zeit Leopolds 1. Wien, Böhlau, 2009
Irodalom DIE HOFKAMMER UND IHR UNGETREUER PRÄSIDENT EINE FINANZBEHÖRDE ZUR ZEIT LEOPOLDS I. Hansdieter Körbl Böhlau, Wien, 2009 (Veröffentlichungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, Band 54.), 606 old. Nem újdonság az a kijelentés, hogy az Udvari Kamara 1527. évi felállításától kezdve 1848. évi megszűnéséig kiemelkedő szerepet töltött be a Habsburg Monarchia igazgatásában. Nemcsak a pénzügyigazgatás első számú szerve volt, hanem a hadügy-, és az általános értelemben vett közigazgatás irányításában is jelentős tevékenységet fejtett ki. Nem csoda tehát, ha Ember Győző mindmáig megkerülhetetlen közigazgatás-történeti kézikönyvében egyenesen a közös uralkodó legjelentősebb hivatalának mondja, sőt kijelenti, hogy „... a XVI. és XVII. század magyar vonatkozásában legfontosabb hivatala az Udvari Kamara volt."1 Ember Győző már használta a századfordulót követően megjelent „osztrák" közigazgatás-történeti összefoglalást,2 de annak eredményeit inkább kritikával illette. A nevezett munka ugyanis elsősorban az egyes szervek, hivatalok számára kiadott instrukciók elemzéséből indult ki és alig-alig használta például az Udvari Kamara fennmaradt jelentős mennyiségű regisztratúráját: utóbbi segítségével ugyanis a korabeli közigazgatás sokkal teljesebb képét lehetett volna adni. Elsősorban általános alkotmánytörténeti megközelítést alkalmazott és mellőzte a klasszikus hivataltörténet követelményeit - foglalta össze kritikáját a magyar történész. A Bécsben kutató magyar történészek előtt azonban nagyon is jól ismert az Udvari Kamara Levéltára. Az Udvari Kamara által keletkeztetett magyar vonatkozású iratokról már Eckhart Ferenc 1923-ból származó levéltárismertetőjében is úgy fogalmazott, hogy „Tartalmilag a magyar gazdasági, közigazgatási, sőt politikai történetnek is szinte kiapadhatatlan forrása."3 A felsorolt „érdemek" ellenére kifejezetten kevés az a szakirodalom, amely erre, a 16-17. században oly meghatározó szerepet betöltő udvari szervre vonatkozna. Klasszikusnak tekinthető hivataltörténeti monográfiája mindmáig nem készült, és csak bizonyos időszakokra, valamint egyes speciális területekre vonatkozóan készültek el részösszefoglalások. A fentiek fényében a most ismertetésre kerülő könyvnek a magyar (és hangsúlyozzuk: az egész Kárpát-medencében élő) kutatókból fokozott érdeklődést kellene kiváltania, amelyhez jelen recenzió is hozzá kíván járulni. Hansdieter Körbl könyve egyáltalán nem vállalkozik az Udvari Kamara teljes történetének megírására, de egy korszakra vonatkozóan annál részletesebb összefoglalást ígér. A munka ugyanis kizárólag az Udvari Kamara I. Lipót uralkodása alatti tevékenységét tárgyalja, kifejezetten hivataltörténeti szempontokat figye1 Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig. Budapest, 1946. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai III., Hatóság- és hivataltörténet 1.) 63., 70. 2 Fellner, Thomas - Kretschmayer, Heinrich: Die österreichische Zentralverwaltung. I. Wien, 1907. 3 Eckhart Ferenc: A bécsi udvari kamarai levéltár. Levéltári Közlemények 1. (1923) 25-68., itt: 30. 380
