Levéltári Közlemények, 83. (2013)
Irodalom - Kriegführung und Staatsfinanzen.
KRIEGFÜHRUNG UND STAATSFINANZEN. DIE HABSBURGERMONARCHIE UND DAS HEILIGE RÖMISCHE REICH VOM DREISSIGJÄHRIGEN KRIEG BIS ZUM ENDE DES HABSBURGISCHEN KAISERTUMS 1740 Rauscher, Peter (szerk.) Aschendorff Verlag, Münster, 2010. 623 old. A kora újkor egyik alapvető jelensége volt az állam megerősödése, az államigazgatás hatáskörének kiterjesztése. Ez a jelenség nagymértékben összefüggött az ekkor kialakult állandó, állami-uralkodói kézben lévő, és az állami bevételekből fenntartott hadsereg létrehozásával. Az állami feladattá váló hadügy, annak finanszírozása, valamint a hatalom újszerű gyakorlásával összefüggésben az államhatalom más területein tapasztalható központosítás az abszolút uralkodó fennhatósága alatt kiépült, és legitimációjával megerősített államigazgatás feladatává vált. Az állam működése átalakulásának e jellemzőit a gazdaságtörténet a fiskális állam (Fiscal State) kifejezéssel ragadja meg, amely az okok és a megoldások közötti tisztán gazdasági, financiális viszonyt kiválóan fejezi ki. A hadsereg fejlődése és az állam központosuló jellegének megerősödése, a modern állam létrejötte tehát szoros összefüggésben állt. A Peter Rauscher által szerkesztett kötet alaptézise is erre, a ma már közhellyé vált elvre épül, tematikájában azonban igen szorosan kötődik a Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia között létrejött kapcsolatokra. A szerkesztő ugyanis két nagy konfliktusra helyezte a hangsúlyt: a kötetben található tanulmányok elsődlegesen a Habsburgok és az Oszmán Birodalom, illetve a Francia Királyság közötti, több évszázadra elhúzódó összecsapás-sorozatra koncentrálnak. Nem véletlen, hiszen a 16. század első negyedétől állandó kihívásként létező oszmán háborúk, valamint az ugyanekkor kirobbant, majd a harmincéves háborútól nyílt és hosszantartó, sorozatos összecsapásokká vált francia-Habsburg vetélkedés döntően határozta meg a Habsburg Monarchia fejlődését, valamint ennek az igen összetett államnak a finanszírozását. Ez utóbbi egyben meghatározta azt is, hogy a Habsburgok által birtokolt tartományok és az uralkodó között milyen kapcsolat jött létre, az egyes tartományok hogyan tagolódtak be a Habsburg Monarchia államgépezetébe. A szerkesztő, Peter Rauscher bevezető tanulmányában ennek a folyamatnak a Habsburg Monarchia létrejöttében betöltött szerepét és jelentőségét nagyon világosan írja le: az oszmán támadás következtében a Habsburg Monarchia központi államigazgatása jóval hamarabb alakult ki, mint például a Német-római Birodalom más tartományaiban. A központi államigazgatás és a hadügy gyökeres átalakulása ugyanis szükségszerűen következett az Oszmán Birodalom támadásából, abból az állandó veszélyhelyzetből, amit ez a támadás okozott. A kötet koncepciója erre alapozódott: a Habsburg Monarchia hogy tudta financiálisán megoldani azt, hogy lényegében egy rövid másfél évtizedes békeidőszakot leszámítva a monarchia fegyveres erejét szinte állandóan valamilyen konfliktusban vetették be. A tanulmánykötetet a szerkesztő nagyon tudatosan négy részre osztotta. Az első két tanulmány mintegy felülről, makronézetből tekinti át a teljes monarchia Levéltári Közlemények, 83. (2012) 371-403. 371
