Levéltári Közlemények, 83. (2013)
Közlemények - Laczlavik György: Várday Pál helytartói működése 1542-1549
Közlemények neki, hiszen a királyon kívül senkinek sincs joga perújítást engedélyezni, továbbá egyéb kegyeket és adományokat sem adhat más. Ezzel szemben Várday többeknek engedélyezett perújítást.231 Várdayt úgy látszik nem nagyon félemlítette meg a királyi intés, ugyanis 1548. július 10-én perújítást engedélyezett Horváth Péter és Gáspár, valamint Vázsonykő várának várnagya számára.232 Seged György szigetvári kapitány esete tanulságos példa arra, hogy Várday Pál helytartó, ha kellett felvállalta a konfrontációt, akár a királyi főhadparancsnokokkal is, akikkel egyébként - elődjével szemben - sikerült jó kapcsolatot kialakítani, s akaratát a királynál is érvényesíteni tudta. Az 1546. március 21-én233 főhad- parancsonknak kinevezett ifj. Niklas Graf zu Salm und Neuburg egyik első tette az volt, hogy a már 1543 óta királyi várként fenntartott Szigetvár élére 1546. május 28-án, Pozsonyban kinevezte Seged György kapitányt, aki a várat június 1-jén már át is vette. Munkájával úgy tűnik nem volt megelégedve, ugyanis 1549. március 10. és április 1. között vizsgálatot folytattak ellene.234 Salm ugyanakkor nem elégedett meg ennyivel. Várday Pál helytartó az uralkodóhoz, 1549. augusztus 1-jén írt, felháborodott hangú levelében elpanaszolta, hogy a főhadparancsnok Seged Györgyöt az egész magyar nemesség, valamint az ő helytartói méltóságának megsértésével, továbbá az ő és a kormánytanácsosok tudta nélkül, az ország törvényeit megsértve, július 30-án este, a pozsonyi bíróval elfogatta. A pozsonyi bíró csak utólag mutatta meg neki a főhadparancsnok parancsát, nehogy Várday megakadályozza a kapitány elfogatását. A főhadparancsnok polgárral fogatott el nemest, ráadásul a Szent Jakab napi törvénykezési időszakon, amikor pedig - mint írta - szabadon lehet járni.235 A helytartó augusztus 5-én Niklas Salmon is számon kérte tettét, felróva neki azt is, hogy az eset a nemesek zavargását is kiváltotta.236 Várday az uralkodóhoz írt egy másik levelében megoldási javaslatot is tett: mivel Seged György elfogatása a nemesek körében nagy zúgolódást okozott, több előkelő nemes kezessége mellett bocsássa szabadon.237 Az uralkodó augusztus 25-én belement az alkuba, azzal a feltétellel, hogy Várday a kezeseket, akinek nevét elküldte neki, eskettesse meg, hogy Segedet, amikor a király kívánja, elébe állítják.238 A helyzetet némiképpen bonyolította, hogy mire Pozsonyba ért a király parancsa, a megnevezett kezesek egy része eltávozott, de így is többen életükkel és birtokukkal kezeskedtek, hogy előállítják Segedet egy hónappal a király országba érkezése után. Várday ugyanakkor talán lépéselőnybe is került a főhadparancsokkal szemben, hiszen az uralkodó rájuk bízta, hogy tárgyaljanak Mekcsey Istvánnal a szigeti vár és oppidum kapitányságáról. Mivel Mekcsey a 231 Jedlicska, 1866. 602-603. (No. 29.) 232 Bilkei, 2008.100. (No. 525.) 233 Pálffy, 1999a 59. 234 Tímár, 1989. 37. 235 R. Kiss, 1908. No. 116. 236 R. Kiss, 1908. No. 117. Salm már Seged soproni házában el akarta őt fogattatni. 237 1549. augusztus 6. Pozsony. A kormánytanács levele Ferdinánd királyhoz. R. Kiss, 1908. No. 121. 238 1549. augusztus 25. Prága. Ferdinánd király a kormánytanácsnak. MOL E 204. Seged György esetére hasonló példát ld. Kenyeres, 2006. 36
