Levéltári Közlemények, 83. (2013)

Forrásközlések - Cziráki Zsuzsanna: Szemelvények Melchior Klilesl és a bécsi Titkos Tanács 1611 és 1613 között keletkezett, erdélyi vonatkozású írásos véleményeiből

CZIRAKI ZSUZSANNA

SZEMELVÉNYEK MELCHIOR KHLESL ÉS A BÉCSI TITKOS TANÁCS 1611 ÉS 1613 KÖZÖTT KELETKEZETT, ERDÉLYI VONATKOZÁSÚ ÍRÁSOS VÉLEMÉNYEIBŐL1

The paper reveals the secret opinions of Melchior Khlesl (1552-1630), bishop of Vienna and head of the Privy Council of Emperor Matthias I. on Transylvania, in the period 1611- 1613. The so called Votums are preserved in the State Archive of Austria, Haus-, Hof- und Staatsarchiv Vienna, and have not been published yet. The unique sources primarily deal with the question of war and peace between the Ottoman and the Habsburg Empire related to the last years of the rule of Gabriel Báthory, and to the rise to power of Gabriel Bethlen supported by the Ottomans. They also depict the problematic position of the Transylvanian Principality between the two great Empires, from the perspective of the most powerful statesman of the Hofburg in the first quarter of the 17lh century.

Melchior Khlesl (1552-1630) bécsi püspök Erdélyre vonatkozó írásművei mindeddig háttérbe szorultak a történeti munkákban. Az osztrák kutatók, akik kimerítően értekeztek a harmincéves háborút megelőző bő másfél évtized Habsburg felségterületen érzékelhető uralmi sajátosságairól, általában három nagyobb témacsoportra irányították a figyelmet: a nagy európai konfliktust bevezető vallási összetűzésekre, a Német-római Birodalomban a birodalmi rendek, választók és a császár közötti, mind inkább elmélyülő szakadásra, illetve a Habsburgok országaiban és örökös tartományaiban megfigyelhető rendi előretörésre.2 Az Ostpolitik kérdését e témák mellékvonalaként értelmezték, s az idevágó munkák is inkább csupán az Oszmán Birodalomhoz fűződő viszony felszínét érintették.3 Magyar részről kiemelendő Szilágyi Sándor és Ila Bálint neve, akik az 1610-es évek vizsgálatában a leginkább hasznosították a Titkos Tanács egy-egy fennmaradt dokumentumát, megpróbálva közép-európai kontextusba helyezni a magyarországi és erdélyi eseményeket.4 Utóbb Oborni Teréz világított rá a khlesli vótumok jelentőségére a nagyszombati békéhez vezető út vizsgálata során,5 továbbá Almási Gábor foglalkozott Melchior Khlesl propaganda- és eszmetörténeti jelentőségével.6

Az említett szerzők már kiemeltek néhány kulcsfontosságú szeletet Khlesl meglehetősen bőséges erdélyi és török vonatkozású vótum-hagyatékából, mely

1 Melchior Khleslre vonatkozó bécsi kutatásaimat és a közlemény elkészítését a Klebelsberg Kunó-ösztöndíj, valamint a TÁMOP-4.2.1/B-09/B-091//KONV-2010005- pályázata támogatta.

2 Vö.: Sturmberger, 1979a.; Sturmberger, 1979b.; Winkelbauer, 2003.

3 Különös figyelmet érdemel Rudolf Neck munkája, aki a Habsburgok Melchior Khlesl hivatali idejében folytatott török diplomáciáját birodalmi kontextusban tárgyalja, s közvetetten fontos orientációs pontokkal szolgál Erdély korabeli megítélésére vonatkozóan is. Vö.: Neck, 1948.

4 EOE VI.; EOE VIE; Ila, 1934.

5 Oborni, 2011.

6 E ponton a 2012 májusában Miskolcon lezajlott, „A Beth len-képmás" című konferencián elhangzott előadására utalok, mely tanulmány formájában a közeljövőben lát napvilágot. Melchior Khlesl és a propaganda kapcsolatáról vö.: Berthold, 1967.

Levéltári Közlemények, 83. (2012) 319-369.

319