Levéltári Közlemények, 83. (2013)

Forrásközlések - Kruppa Tamás: Thurzó Kristóf és az ellenreformáció. Egy lutheránus arisztokrata katolizálása, majd hitehagyása a 17. század elején

Kruppa Tamás: Thurzó Kristóf és az ellenreformáció

nak döntötte, és úgy tűnt nincs segítség. Xylander, a későbbi lutheránus szuperintendens azonban, akinek jóvoltából megismerjük a történetet, álmot látott, nem is akármilyet (divinitus inspiratum), amely elvezette a betegeskedő nagyúr ágyához, akivel az első alkalommal négy órán át beszélgetett, és akinek apránként feltárta a pápisták tévelygéseit, például hogy a gyónás hóhérszék, amely csak arra jó, hogy annak révén rákényszerítsék az urakat a protestánsok kiirtására. Néhány nap múlva két könyvet is adott a grófnak, miután a katolikus imádságos könyvet elvette tőle. A beszélgetéseket, amint az illő, csodás jelek kísérték, például a betegnek megjelent egy édes szavú férfiú, aki több alkalommal is, hol éjjel, hol nappal arra biztatta, hogy Luther módjára mondja el a Miatyánkat. Végül március 3-án ünnepélyes keretek közt a már újfent az „igaz hitre" áttért Thurzó Kristófnak Xylander kiszolgáltatta az úrvacsorát. Természetesen ez sem történhetett csodás jelek nélkül, mert mint megtudjuk, galamb formájában magát a Szentlelket is látni vélték a vár ablakában.28

A megtérés azonban nemcsak egyházi személyeknek volt köszönhető, Xylan- dert ugyanis Thurzó Kristóf hű emberei értesítették, akik aggódva állták körül a betegágyat.29 Érdekes módon azonban egyiküknek sem a katolikus pap jutott az eszébe. Ezt magyarázná, hogy egyiküket, Beczkói Jakabot, Kristóf, majd Bocskai provizorát (aki állítólag a Pethe család sírboltjának feltörésében segédkezett30) a szepesi prépostság több ízben is bepanaszolta a tized és egyéb, a prépostságnak járó szolgáltatások bitorlása miatt. Az ő ideje forrásaink szerint igazából a Bocskai felkelés kirobbanásakor érkezett el, mivel szabadon garázdálkodhatott a menekülő papság által otthagyott jószágokon. A bécsi béke után azonban kénytelen volt véget vetni a gyakorlatnak, amelyet a térségbe visszatérő papság láttán a következő szavakkal kommentált: „Megindult az jég a lószarral együtt, a szerént az papok is föltámadnak és haza jőnek."31 Talán ez az oka, hogy a derék provizor miért nem egy katolikus, hanem egy lutheránus papot keresett meg ura nagy bajában. Beczkói nevét a Magyar Kamara II. Mátyásnak benyújtott 1611. és 1612. évi beadványaiban is olvashatjuk, a fentebb már ismertetett per tehát az újabb megtérés időszakában tovább tartott.32

Forrásaink többet nem árulnak el az ügyről, és láttuk azt is, hogy fontos részletek maradtak homályban, éppen ezért konklúzió gyanánt csak kérdezni tudunk; mi köze van a szepesi prépostságnak Thurzó Kristóf megtéréseihez?

A források zömét a szepesi prépostság és a Thurzó család közti per anyaga alkotja, amelyet ma a Magyar Kamara Archívuma Acta Ecclesiastica fondja őriz.

28

29

30

31

32

Pirhalla, 1899. 368-370.

Uo. 368.

Uo. 338.

Pirhalla, 338.

„...idem dominus exponens in prioribus suis actis tam expositione Jacobi Beczkoy, quam continentia prioris mandati admittat praetacta bona ipsius capituli fuisse, et non ita simpliciter omissa praenarrata clausula iustificatorum eiusdetnque examine et experientia per iudices necessarios fienda, bona ipsa eidem capitulo adimere cum etiam in novissimis occupationibus adeo stricte privilegiatis legitima certificatio (loco citationis) ante quidnam requiritur, ut patet art. 29. novissimae constitutionis Posoniensis." MOLE 150 Reg. Fase. 38. Fol. 264r-v, 265v, Fase. 70. Nr. 96.

301