Levéltári Közlemények, 83. (2013)
Közlemények - Gerhard Péter-KoLTAi Gábor-V. László Zsófia-RÁcz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt fővárosi vezetése 1957-1989 között
Közlemények 1988 decemberében ezek megszűntek, helyettük három új testület alakult meg: a Pártszervezési, a Város- és Gazdaságpolitikai, valamint a Társadalompolitikai Munkabizottság.154 Mellettük lehetőség nyílt ún. ad hoc bizottságok alakítására, így például 1989 februárjában megalakult a felsőoktatási ad hoc bizottság.155 3. A Budapesti Pártbizottság alá tartozó osztályok: az apparátus felépítése A pártszervezetek felügyeletében nagyon fontos szerepet játszott a választott vezető testületek mellett működő, osztályokra tagolt apparátus.156 Az 1956-os forradalom során szétzilálódott budapesti MDP-apparátus hatalmát azonban csak hosszú hónapok eredményével tudták helyreállítani.157 A kezdeti rendszertelenség után 1956 decemberében csoportszinten indult meg az apparátus újjászervezése.158 Ezt követően az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottság (MSZMP IKB) Titkársága 1957. április 8-ai döntése hozott ismét változást,159 amelynek nyomán a Bp. IIB 1957. április 23-án határozott arról, hogy újra osztályok alakuljanak az addigi ideiglenes csoportok helyett.160 Ez a döntés felülbírálta az 1956. decemberi, a pártapparátus létszámának csökkentéséről hozott határozatokat, illeszkedve abba a folyamatba, amely során a bürokrácia visszavette 1956-ban megrendült pozícióit.161 Az 1957. évi pártértekezlet után továbbra is az áprilisban elfogadott osztályok működtek a budapesti apparátusban. Ezek közül mindegyik létezett már az MDP-időszakban, sőt még a későbbiekben létrehozott osztályok is MDP-előzményekkel bírtak -1959- re tehát az MDP teljes budapesti osztálystruktúrája helyreállt. A korábbi időszak örökségének tekinthető az is, hogy több osztály is foglalkozhatott ugyanazzal a területtel, például a tanácsok politikai irányítása a PTO-hoz, a városigazgatás a Várospolitikai Osztályhoz (VPO), míg a tanácsi kulturális és egészségügyi tevékenység a Kulturális és Köznevelési Osztályhoz (KKO) tartozott. A feladatok ilyen szintű megosztása viszont az apparátus túlburjánzásához és a nem hatékony ügyintézéshez vezetett.162 Bár formálisan az osztályok munkatársai és az osztályvezetők nem hozhattak döntéseket, valójában a központi szervek és a Bp. PB titkárai mellett ők gyakorolhattak leginkább hatást az egyes (helyi) ügyekre. Szerepüket az is erősítette, hogy a már meghozott határozatok végrehajtása, illetve annak ellenőrzése is - viszonylag tág mozgástérrel - az osztályok feladata volt. Be154 BFL XXXV.l.a.3. 225. őe. (1988. december 19.) 155 BFL XXXV.l.a.3. 226. őe. (1989. február 6.) 156 Az állampárti bürokráciáról és az apparátusról 1. Kornai, 1993. 68, 72-75; a fővárosi apparátus osztályainak helyzetéről bővebben 1. Gerhard-Koltai, 2010b. 24-26; RAcz-V. László, 2010b. 26- 27. 157 A budapesti apparátus szervezéséről bővebben 1. Koltai-Rácz, 2008b. 158 Hat csoport jött létre: Szervezési, Agitprop, Káder, Adminisztratív, Gazdasági Csoport, valamint a Titkárság. Koltai-Rácz, 2008a. 110,115-116; Baráth-Feitl, 1998. 48. 159 Baráth-Feitl, 1998.135-136,149-150,158-159. 160 Koltai-Rácz, 2008a. 495. 161 Koltai-Rácz, 2008b. 21, 23-24; illetve NyIrő, 1990. 55-63. 162 Az MDP budapesti pártinformációs rendszerének vizsgálata megerősíti ezt a feltevést. Vö. Koltai, 2006. 367-369,396. 264
