Levéltári Közlemények, 83. (2013)
Közlemények - Gerhard Péter-KoLTAi Gábor-V. László Zsófia-RÁcz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt fővárosi vezetése 1957-1989 között
Közlemények Név Funkció Megválasztás dátuma (Bp. PB) Felmentés dátuma (Bp. PB) Markovics Ferenc titkár 1986. február 24. 1988. november 4. Barabás János titkár 1988. augusztus 29. 1989. június 26. Steiner Arnold titkár 1988. augusztus 29. 1989. október 7. Katona Béla titkár 1988. december 19. 1989. október 7. Fabriczki András titkár 1989. június 26. 1989. október 7. 2.6. A Budapesti Fegyelmi Bizottság A párt a párttagok ellenőrzésének egyik leghatékonyabb módszereként használta fel a fegyelmi büntetéseket. Ennek különböző fokozatai voltak: dorgálás, megrovás, szigorú megrovás, szigorú megrovás végső figyelmeztetéssel és kizárás. A fegyelmi ügyek és ezek fellebbezéseinek vizsgálatára a Bp. PB Fegyelmi Bizottságot választott, amelynek döntéseit a Bp. VB hagyta jóvá. A bizottságnak 1957-ben hét tagja és két póttagja, 1959-től 11 tagja volt, majd 1975-től még két fővel bővítették létszámát. A Bp. PB az 1957. évi szervezeti szabályzat értelmében saját tagjai közül választotta meg a Fegyelmi Bizottságot.142 Az 1959-ben módosított szervezeti szabályzat már lehetővé tette, hogy a tagok ne csak a Bp. PB tagjai közül kerülhessenek ki. Ettől fogva a szabályzat csupán a bizottsági elnök kötelező Bp. PB-tagságát írta elő.143 1962 után a Bp. PB ki is használta a lehetőséget, ettől fogva ugyanis az elnökön kívül a fegyelmi bizottsági tagsága idején senki nem volt aktuálisan Bp. PB-tag. Az egyedüli kivétel a későbbi bizottsági elnök, Bihari László volt 1975 és 1980 között, de ő ekkor a Fegyelmi Csoport vezetői pozícióját is betöltötte. Az 1962. évi VIII. kongresszus döntése szerint „a fegyelmi határozatot hozó szerv a döntést követő három év múlva köteles megvizsgálni, indokolt-e még a pártbüntetés fenntartása avagy az törölhető".144 Ez a kötelezettség a IX. kongresszuson elfogadott szervezeti szabályzatban már nincs benne, sőt még azzal is szigorították a fegyelmi ügyeket, hogy a pártbüntetés rögtön az elsőfokú döntés megszületése után hatályba lépett, a pártból való kizárás esetén pedig azonnal - még a fellebbezés elbírálása előtt - le kellett adni a párttagsági könyvet.145 Az 1985-től hatályos szervezeti szabályzat már nem rendelkezett arról, hogy kik lehetnek a Fegyelmi Bizottság tagjai. Még fontosabb újítás volt ekkortól, hogy immár saját hatáskörben határozott a pártfegyelmi ügyekben, nem csupán javaslatokat terjesztett a Bp. VB elé, azzal az egyetlen megkötéssel, hogy tevékenységéről rendszeresen be kell számolnia a Bp. PB-nek.146 142 MSZMP, 1957. 283. 143 MSZMP, 1959. 625. 144 MSZMP, 1962. 475-476. 145 MSZMP, 1966. 487 146 MSZMP, 1985. 602-603. 260
