Levéltári Közlemények, 83. (2013)

Közlemények - Laczlavik György: Várday Pál helytartói működése 1542-1549

Laczlavik György: Várday Pál helytartói működése 1542-1549

Egy újabb titkárra találunk adatot I. Ferdinánd 1545. december 20-án, Bécsben kelt oklevelében, amikor is - Várday Pál esztergomi érsek és helytartó kérésére - a kormánytanács egyik írnokának [Chyomor] Péter deáknak (literatus) és általa testvérének Chyomor Jánosnak, továbbá gyermekeinek, Mártonnak és Albertnek, nejének Orsolyának és örököseiknek adományozta Dyospathon141 possessiót, amelyet egyúttal felmentett minden census, taxa, rendes és rendkívüli contributio, lucrum camerae fizetése alól.142

2. Törvénykezés a Kúriában 2. 2. Törvényi háttér

A helytartó, illetve tanácsa egyik legfontosabb feladata az igazságszolgáltatás volt, ugyanis a közbiztonság és az abba vetett hit a Mohács utáni polgárháborús évtizedekben ritkán tapasztalt mélységbe süllyedt. Az 1540-es években több ország- gyűlésen hoztak határozatot azok ellen, akik bírósági és végrehajtási ügyekben eljárókkal szemben erőszakosan felléptek. Az 1543:XXX. törvénycikk például kimondta, hogy „azokat pedig, akik a legutóbbi időkben istentelen vakmerőségtől indítva a káptalanok és conventek bizonyságait, továbbá a királyi embereket, az alispánokat, szolgabírákat és a többieket, akiket bírói végrehajtásra hívtak vagy akik erre elmentek, megverték, megölték, megsebezték vagy bántották, a királyi felség és a helytartó a közönséges decretum tartalmához képest fenyíttesse meg."

Mindezek miatt a rendes törvényszéki időszakokon túl például az 1542. évi besztercebányai országgyűlés XVIII-XIX., illetve 1543:XXXII. cikkelyei előírták, hogy „a helytartó úrnak a hozzá tartozó többi rendes tórákkal együtt nemcsak a nagyobb hatalmaskodás öt esetét és a fellebbezéseket, hanem a zálogjogok, új adósságok, hitbérek és jegyajándékok, kártételek és erőszakos foglalások iránt indított összes pereket is szünet nélkül kell elbírálnia", és hogy „a megítélt ügyeket hajtassa végre". Az ezt követő országgyűlések majd mindegyike megismétli a helytartó bíráskodása folyamatosságának szükségességét.143 Felhatalmazták az országgyűlések a helytartót arra is, hogy bírói tevékenységét bárhol gyakorolhatja, habár az a törekvés, hogy Pozsony legyen a helytartó bírói székhelye is, a törvények között is tetten érhető. Az 1542. évi pozsonyi országgyűlés XXXI. cikkelye szerint „a besztercebányai törvényben [1542:XVIII.] foglalt összes perekben és ügyekben pedig, valamint más mindenféle hatalmaskodásokban és bármilyen gonosz tettekben, amelyeket ez utóbbi zavaros idők alatt azok követtek el egymás ellen, akik nem ugyanazt a királyt és fejedelmet ismerték el, a bíráskodás itt

127-128. Családra vonatkozóan ld. még Nagy Iván XII. 236-237. ill. Gecsényi, 2001. és Gecsényi, 2003.

141 Dióspatony (Pozsony megyében, a Csallóközben) 1549-ben királyi birtoknak van írva (10 porta + 2 új jobbágytelek). Maksay, 1990. II. 583.

142 A birtokokat a család még egykor (pontosabb idő nincs meghatározva) II. Lajostól kapta. Az urakodó ezt az adományt erősítette meg. MOL A 57 II. köt. 118-119.

143 Ld. 1545:XXXV„ 1546:XXXV.

23