Levéltári Közlemények, 83. (2013)

Közlemények - Gerhard Péter-KoLTAi Gábor-V. László Zsófia-RÁcz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt fővárosi vezetése 1957-1989 között

Gerhard - Koltai - V. László - Rácz: Az MSZMP fővárosi vezetése 1957-1989 között

ugyanis megsérült az 1956. október 30-ai ostrom során, később pedig körülbelül 130 család költözött oda.58 Nem egyértelmű, hogy 1956-1957-ben hol voltak az egyes budapesti vezető testületi ülések, mivel a jegyzőkönyvekben egy kivétellel nem történt utalás az adott ülés helyszínére. Csupán az 1957. június 10-ei jegyzőkönyv említette meg, hogy az MDP régi, Akadémia u. 17. sz. alatti központi székházában zajlott a Bp. PB-ülés. A Budapesti Bizottság ideiglenes központja azonban a Nádor u. 28. sz. alatt volt, feltehetően itt ülésezett a Bp. VB, itt működött a PB Iroda és itt dolgozott az apparátus is.59 A nagyobb testületi üléseket vélhetően az Akadémia utcai pártépületben tarthatták, mielőtt a testületek 1957. október 30- án, az ostrom első évfordulóján vissza nem költöztek a fővárosi pártszervezet - az időközben beköltözött lakóktól visszaszerzett - Köztársaság téri székházába.60 Ettől fogva a testületi üléseket legtöbbször ebben az épületben tartották.

A továbbiakban a Budapesti Bizottság vezető testületéit mutatjuk be az egyes „választott" vezető szervek formális hierarchiájának megfelelő sorrendben, megadva feladataikat, illetve az egyes testületekben működők archontológiáját.

2.2. Pártértekezlet

A Budapesti Bizottság legfőbb döntéshozó szerve formálisan a pártértekezlet volt. A pártalapszervezetek küldöttválasztó taggyűléseken választották meg a kerületi (jogú) pártértekezletek küldötteit, akik pedig megválasztották a fővárosi pártértekezlet küldötteit. A fővárosi pártértekezletet az 1957. évi országos pártértekezleten elfogadott szervezeti szabályzat értelmében legalább kétévente össze kellett hívni, amit 1962-ben négy, 1975-ben öt évre módosítottak.61 A szabályzat előírásaihoz képest a budapesti pártértekezletek megtartása a felettes testület ösz- szehívásának gyakorlatához, azaz a pártkongresszusok időpontjához igazodott. A pártkongresszusokat 1962-ig háromévente, 1962-1970 között négy-, ezután ötévente hívták össze. Az MSZMP-időszak valamennyi budapesti pártértekezletét egy-egy kongresszus előtt tartották meg, hiszen a kongresszus budapesti küldötteit is ez a testület választotta meg.

A pártértekezletek legfontosabb feladata a megelőző időszakra vonatkozó pártbizottsági és revíziós bizottsági beszámolók megvitatása és elfogadása, valamint e testületek tagjainak a megválasztása volt. Bár 1957-ben még hozott váratlan fordulatokat a Bp. PB-tagok megválasztása, azonban később már nem érték ilyen meglepetések a pártvezetést.62 1959-től a pártértekezletek előre megírt forgató- könyvek alapján, rutinszerűen működtek a korszak végéig. Az 1989. szeptemberi pártértekezleten azonban nem választottak új pártbizottsági tagokat, ugyanis azt

58 BFL XXXV.l.g. 4. őe. A budapesti és kerületi pártbizottságok székházai visszaadásával és helyreállításával kapcsolatos iratok.

59 BFL XXXV.l.a.4. 2. őe. (1957. július 15.)

60 BFL XXXV.l.a.4. 8. őe. (1957. október 7)

61 MSZMP, 1957 285; MSZMP, 1962. 480; MSZMP, 1975. 532.

62 A szokatlanul szókimondó hozzászólások mellett például a felsőbb szintről érkezett javaslat ellenében választották be Schiffer Pál helyett Kiss Jánost a testületbe. Koltai-RAcz, 2008b. 30.

219