Levéltári Közlemények, 83. (2013)

Közlemények - Laczlavik György: Várday Pál helytartói működése 1542-1549

Laczlavik György: Várday Pál helytartói működése 1542-1549

viselő, jegyző és írnok neve.63 1532 előtt tevékenykedett a kancelláriában pécsi Kis Péter, akit Várday titkáraként is viszontlátunk majd. Néhány éven át dolgozott ott Johann Mruck, akit azonban már 1530-ban Wilhelm von Roggendorf főhadparancsnok mellett találunk mint hadititkár, majd Esztergomban lett har- mincadellenőr, 1533-ban pedig az esztergomi Szent Tamás társaskáptalan prépostja.64 Ismert még lőcsei Rokesinger Sándor esztergomi kanonok (1528), Sze- remlyéni Zsigmond (1528-1529), Reitlinger Lőrinc (1529-1530), és Primus Merula (1527-1551), utóbbi 1550-ben rövid időn át kancelláriai titkár is volt.65

I. Ferdinánd király 1527. január 1-jei szabályrendeletével újjászervezte II. Lajos magyar és cseh király tragikus elhunyta során megnövekedett állama, azaz a születőben lévő Habsburg Monarchiája kancelláriai ügyeit. A kamarai ügyeket továbbra is külön irodán intézték, de így is 9 titkárra volt szükség, hogy minden országnak és ügykörnek meglegyen a maga előadója: 1. alsó-ausztriai, 2. felsőausztriai és német birodalmi, 3. udvari tanács ügyeihez (igazságügy), 4. burgund és francia, 5-6. spanyol ügyekhez (kettő), 7. latin ügyek (külügy), 8. cseh, 9. magyar ügyek.66 Az 1527 végén kiadott udvartartási jegyzék még egy tizediket is felsorolt, akinek a lausitzi iratok kiadásáról kellett gondoskodnia.67 Az így átszervezett Udvari Kancellária élére a Titkos Tanács elnöke, Bernhard Cies trienti érsek került. A központosítási törekvés talán abban is megfigyelhető, hogy a kancellária vezetője 1528-1539 között a főkancellár (Oberster Kanzler) címet viselte. Bernhard Cles bíboros halála (1539) után nem töltötték be a főkancellári címet, a kancelláriát 1559-ig udvari alkancellárok vezették.

A helyzetet bonyolította, hogy a Habsburgoknak, saját országaik mellett, a Német-római Birodalmat is irányítaniuk kellett. Ferdinánd testvére, V. Károly német-római császár, Ferdinánd maga pedig 1531-től német király volt. A Birodalmi Kancellária levéltárában Ferdinánd király idejéből 33 regiszterkötet (Reichsregisterbücher) maradt fenn. Ebből összesen 6 darabot (1., 2., 4., 7, 31.68 és 33.69 kötet) vezettek latin nyelven. Ezek a latin nyelvű regiszterek csak Ferdinánd országaira vonatkoztak és nem a német királyságra, annál is inkább mert a Ferdinánd német királyságára (1531-1557) vonatkozó regisztereket az udvari kancellária (Hofkanzlei) német nyelven vezette. Ferdinánd utódai alatt a Reichsregisterbücher nem tartalmaznak magyar vonatkozású bejegyzéseket, csak birodalmi, osztrák és cseh ügyeket.70 A fent említett 6 kötet 1658 bejegyzése közül azonban 632 darab (38,12%) foglakozik magyar vonatkozású ügyekkel. Az 1. és a 33. kötet nagyarányú (45 és 93%) magyar vonatkozású bejegyzései azt mu63 Fazekas I., 2007. 32.

64 ETE II. 20-21., 269-270., 306.

65 Címereslevele (1544. október 15.) ÖStA, HHStA, Reichsarchive, Reichshofkanzlei, Reichsregisterbücher, Ferdinand I. Bd. 31. föl. 23r-24r.

66 ÖZV 1/2.103-104.

67 Ember, 1946. 57 Vö. ÖZV 1/2.147.

68 Ez a kötet egyébként az Adelsarchiv 1933. évi Haus-, Hof- und Staatsarchivba kerülésével került a Reichsregisterbücher közé. Régi jelzete „Saalbücher No. 3." Winter, 1954. 554.

69 Korábban a Handschriftensammlung Signatur Böhm 281. jelzetet viselte. Vö. Winter, 1954. 554.

70 Winter, 1954. 555-556.

15