Levéltári Közlemények, 83. (2013)
Közlemények - Siptár Dániel: A domonkos rend visszatérési kísérlete Erdélybe a 18. század elején
Közlemények elvesztette, és a Fejedelemség Habsburg hatalom alá kerülése után ugyancsak megpróbált oda visszatérni.164 A pálos rend a 17. század elején kibontakozó válságból sikeresen kilábalva a század végére újra megerősödött Magyarországon. Tizenkét új házzal gyarapodott, ami lélekszámát és magyar rendtagjai arányát tekintve a legjelentősebb rendek közé emelte.165 Ebben a helyzetben nyílt meg előtte az erdélyi katolicizmus megerősítésének lehetősége a Diploma Leopoldinum után. Ezzel élve 1695-ben Brezány László pálos szerzetes Erdélybe utazott, ahol a pálosok működéséhez alkalmas viszonyokat talált, ezért a rendtől azonnal segítőtársakat kért. Még ebben az évben csatlakozott hozzá Gálffy Márton, öt évvel később pedig Radován Özséb, Székely András és Bencsik Márton. Az utóbbi három világi patrónusok után nézve különböző főúri udvarokban telepedett le, Apor István, Száva Mihály és Csáky István birtokain. A lakosság körében hamar népszerűségre tettek szert, Apor István esetében pedig az együttműködés még gyümölcsözőbbnek bizonyult, mert a gróf 1701-ben fogadalmat tett a pálosok letelepítésére, amit Kollonics Lipót esztergomi érsek engedélyével 1704-ig sikeresen végre is hajtott. A Hunyadi János alapította egykori tövisi ferences templom újjáépítésére és felszerelésére pénzt, a szerzetesek ellátására pedig ezen felül tövisi malmát és gyulafehérvári szőlőjét adományozta a rendnek.166 A Tövisen így megalakult perjelség az erdélyi pálosok központjává vált, amely alá a későbbiekben két missziós rezidencia is tartozott. E kettő közül az első Illyefalván alakult, ahol Nagy Mózes167 erdélyi misszionárius a pálosoknak adta az ott Bialis Ferenc adományából épített fatemplomot és iskolát, valamint a Kollonics érsektől a térítésre kapott pénzt. A Brassótól egy mérföldre fekvő településen egyébként mindvégig csak egy tövisi kiküldött szerzetes működött.168 A másik, Tordán alapított missziós rezidencia számára Mikes Mihály adományozta a házát a pálosoknak 1714-ben. Másfél évtized múlva már a két tordai atya kezelésében volt a reformátusoktól erőszakkal visszavett Szent Anna templom is, amelyet magánadományokból hoztak rendbe. A pálosok működésével elégedett lakosság pedig mindhárom ház javait tovább gyarapította az adományaival.169 164 A pálos rend történetének 17. századot megelőző szakaszára összefoglalóan ld. Kisbán, 1938- 1940.1.15-202. 165 Kisbán, 1938-1940.1. 203-297. 166 A tövisi kolostort a 16. század végén a minoriták is megkapták, de hamarosan el kellett hagyniuk. A konventuálisok ugyan az esetet visszaszerzésként értékelték, de valójában Tövisen obszerváns kolostor állt a középkorban. Lupescu, 2003. 833-836. Ld. még 157. jegyzet. Ez után nem sokkal, 1604-ben Apor Mihály már a pálosok tövisi letelepítésre tett kísérletet. Gyéressy - Hervay, 1975-1978. (3. füzet) 38. Az alapításra ld. uo: 38-41.; Kisbán, 1939-1940.1.253-254., 295-296. A kolostor és javai: Rupp, 1876. 237-239. 167 Nagy Mózes még gelencei plébánosként, 1678-ban a ferencesek esztelneki letelepedését segítette elő. Boros, 1929. 89-90. Életrajza: Benda, 1988.136. 7. jegyzet.; Boga, 1941. Az utóbbi életrajz újonnan megjelent: Incze, 2003.116-119. Ld. még Györffi, 1989. 76.; Sávai, 1997/b. 163-165., 212-220. A plébános már korábban is kapcsolatba került pálosokkal: uo. 189.; Galla, 2005. 308. 168 Gyéressy - Hervay, 1975-1978. (1. füzet) 186-187.; Kisbán, 1938-1940. I. 254., 295.; Rupp, 1876. 209- 210. 169 Gyéressy - Hervay, 1975-1978. (3. füzet) 35.; Kisbán, 1938-1940.1. 254., 295-296. 100
