Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Közlemények - Katona Klára: A Határőrség a rendszerváltás időszakában (1987-1990)
Közlemények A folyamat egyik része az idegenforgalom növekedése, és az ezzel (is) összefüggő politikai döntés, aminek következtében kiadták a külföldre utazásról és az útlevélről szóló 1987. évi 25. sz. törvényerejű rendeletet, ami 1988. január 1-én lépett hatályba. Ebben rögzítették, hogy a külföldre utazás alapvető állampolgári jog, és elrendelték a világ összes országába többszöri utazásra jogosító világútlevelek kiadását. Az utazásokat némiképp korlátozó minimális valutaellátási kötelezettség21 is megszűnt 1988. október 1-től. A magyar állampolgárok utazásainak száma dinamikusan növekedett, különösen a nyugati viszonylatban: az osztrák szakasz forgalma 49%-os emelkedést mutatott 1988-ban az előző évihez képest. Szintén növekedett a szovjet szakasz forgalma (18,7%-kal). A csehszlovák oldal forgalma ebben az évben nem változott, a várakozásokkal ellentétben viszont csökkent a jugoszláv és a román szakasz forgalma; az előbbi 15,9%, míg az utóbbi 13,6%-kal.22 1989-ben minden szakaszon növekedett a forgalom. Az osztrák viszonylat — az év első 11 hónapjának adatait tekintve — 65%-os, a jugoszláv szakasz 95%-os, míg a szovjet határforgalom 437%-os emelkedést mutatott.23 Összességében az útlevél-ellenőrzések száma az 1960. évi 2,4 millió esetről 1988- ban 62,6 millióra, 1989-ben már 91,7 millióra nőtt. A gépjármű-ellenőrzések száma hasonló ütemben emelkedett, az 1960. évi 2,8 millióról 1988-ban 18, majd 1989- ben 25,3 millióra.24 Ezt a rohamos változást Grósz Károly főtitkár az MSZMP PB 1989. február 28-ai ülésén a következő szavakkal kommentálta: „Mi magunk sem gondoltuk néhány évvel ezelőtt, hogy ekkora dinamizmussal robban be életünkbe a turizmus, és hát ugye, igazán, valljuk be, mint ahogy más területen, itt sem voltunk erre felkészülve."25 A forgalom emelkedése ugyanis az adminisztrációs terhek olyan mértékű növekedésével járt együtt, amivel a Határőrség nem tudott lépést tartani. A ha- tárforgalom-ellenőrzés technikája az 1960-as években alakult ki, eszerint végre kellett hajtani a magyar állampolgárok figyelőztetését26, valamint priorálását27, ez utóbbit az ún. 2-es számú statisztikai lap segítségével. 21 A valutaellátási kötelezettség közvetve az állami adminisztrációra is jelentős terheket rakott. A világútlevél elvesztése esetén az új okmány kiadásakor a valutakeret nulláról indult, így az állampolgárok gyakran „éltek" ezzel a lehetőséggel; nemritkán romániai magyaroknak adták át az okmányt. Az elveszett útleveleket öt évig „figyelőztetni" kellett, ami rendkívüli mértékben megnövelte a határfigyelőztetések számát. 22 MOL XIX-B-101988.1/42. fsz., 0022/43/1988. 23 Ez utóbbi eredményhez hozzájárult az a tény is, hogy 1989. március 1-től a szovjet fél életbe léptette a könnyített határforgalom-ellenőrzést. (MOL XIX-B-10. 1989,1/24. fsz., T-20/3/1989.) 24 MOL XIX-B-101989.1/27. fsz., 0022/23/1989. 25 MOL M-KS 288. f. 5. cs. 1054. ő. e. 26 A határfigyelőztetés célja, hogy az állambiztonsági szervek időben értesülhessenek az őket érdeklő személyek határátlépéséről. 27 Az eljárás során azt vizsgálták, hogy a határátlépést megkísérlő személy kapcsolatban áll-e az állambiztonsági szervekkel. 82
