Levéltári Közlemények, 82. (2011)

Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Közlemények - Mikó zsuzsa: Perújítás vagy megbékélési törvény? Politikai vita a rehabilitációról 1989-ben

MIKO ZSUZSANNA

PERÚJÍTÁS VAGY MEGBÉKÉLÉSI TÖRVÉNY?

POLITIKAI VITA A REHABILITÁCIÓRÓL 1989-BEN

REOPENING OE A CASE OR A RECONCILIATION ACT? POLITICAL DEBATE OVER REHABILITATION IN 1989: One of the most disputed questions of the change of regime was what the new political system should do for the moral, legal and financial rehabilitation of the unlawfully condemned. On 22nd February 1989 the Cabinet passed a decision on the reconsideration of the lawsuits that contained political elements. The first reconsideration had a symbolical significance and started the flow of legal rehabilitations. On the basis of the Chief Public Prosecutor's legal veto, on 6th July 1989 the Presidential Council of the Supreme Court declared that the sentence passed in the case of Imre Nagy and his comrades in 1958 was unlawful and consequently nullified. Besides examining individual cases, in order to form a governmental uniformed attitude, a jurist-historian committee appointed by the President of the Cabinet had to examine the unlawful cases between 1945-1962.

The committee's task was to make a list of the cases, evaluate them from legal and historical angles and offer suggestions for remedy. Beyond the moral questions, finding financial coverages for the unfair legal consequences caused a very serious problem. In the end, the government considering all angles of the question, decided to pass a reconciliation act. Although in all probability it would not give full satisfaction of social expectations, yet it could prove the serious intentions of the government and could serve as an example for further cases.

Az 1989 óta eltelt húsz év Magyarországon az illúziók elvesztésének időszaka volt. Különösen az utóbbi néhány évben erősödtek fel azok a hangok, amelyek azt firtatták: történt-e egyáltalán rendszerváltozás vagy új rendszerváltást kellene végrehajtani? A sokszor indulatoktól telített megszólalások mellett vannak objektív módszereket használó elemzések is, amelyek a rendszerváltás fogalmát igyekeznek tisztázni. Kornai János, egyik átfogó elemzést adó, 2007-es tanulmányában1 külön megvizsgálja azt a kérdést, hogy az igazságtétel szükséges feltétele-e egyáltalán a rendszerváltásnak. Tudományos megközelítése szerint az igazság- tétel nem szükséges feltétele annak, hogy befejezettnek nyilvánítsuk a rendszer- váltást. Kornai azonban az igazságtételnek csak az egyik összetevőjét vizsgálta, nevezetesen a bűnösök megbüntetésének kérdését. Úgy gondolja, hogy ebben az ügyben nem szabad illúziókat kergetnünk, nem az erkölcsi értékek mentén kell mérlegelnünk a kérdést. A bűnösök jogi úton történő felelősségre vonására álláspontja szerint csak elszigetelt esetekben — itt elsősorban a nemzetközi jogi fórumokat megjárt sortűzperekre gondol — történt kísérlet. Kutatásaim alapján a sort egyetlen példával tudom kiegészíteni, nevezetesen az 1990-ben Asztalos János

1 Kornai, 2007. 303-321.

Levéltári Közlemények, 82. (2011) 5-16.

5