Levéltári Közlemények, 82. (2011)

Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Közlemények - Kocsis Piroska: Marginalizálódás és a szociálpolitika válaszai az 1980-as években

Közlemények Az alkoholfogyasztás összetételére jellemző, hogy borivó országból sört és égetett szeszes italokat fogyasztó országgá váltunk. Az alkoholfogyasztás első­sorban a férfiakra jellemző deviancia, és az alkoholgondozókban nyilvántartott betegek között legmagasabb a 35-54 éves korúak és a kedvezőtlenebb társadalmi helyzetűek aránya. A hátrányos társadalmi helyzet és az alkoholfogyasztás kö­zött azonban nem mutatható ki ok-okozati összefüggés, mert a társadalmi státusz romlása sok esetben az egyén mértéktelen alkoholizálásának a következménye. A Szociális és Egészségügyi Minisztérium 1989-ben készült jelentése meg­állapítja, hogy a „különféle becslések szerint 400 ezer körülire tehető az alko­holbetegek száma, félmilliót meghaladó a nagymértékben ivó, visszaélő veszé­lyeztetettek száma, és mivel az alkoholizmus nem csupán az egyén betegsége, problémája, hanem az ilyen családoké is (és ilyen környezeté), ezáltal ez a problé­ma legalább 1,2 millió embert érint, közvetve pedig az egész társadalmat". Ezért nyilvánvaló, hogy „az olyan társadalmi mértékű probléma, mint az alkoholiz­mus, nem gyógyítható, és nem rendezhető megfelelően kiépült, hatékony beteg­ellátó rendszer és a társadalom önvédelme, egészségvédelme, a megelőzés tevé­kenysége nélkül".116 A Szociális és Egészségügyi Minisztérium levéltári dokumentumai között több cím és aláírás nélküli jelentés, feljegyzés található, melyek mindegyike meg­állapítja, hogy az alkoholizmus és az alkoholfogyasztással kapcsolatos egészség- károsodások mind tömegesebb előfordulása miatt a körzeti egészségügyi szol­gálat hatékonyabb közreműködése „égető szükségletté vált". A dokumentumok egyike leszögezi, hogy „a körzeti egészségügyi szolgálatok nem képesek érdem­ben javítani a rábízott lakosság egészségi állapotán, és várható élettartamán", ezért szükséges az Országos Körzeti Orvosi Intézet (OKOI)117 és az Országos Alkohológiai Intézet együttműködése.118. A rendszerváltozás időszakában az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság 1989 végén „Újrakezdés" elnevezéssel az alkoholbetegek reha­bilitációját segítő alapítványt hozott létre. A csaknem 100 ezer kórházi ágyból mintegy 15 ezret a mértéktelen alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható be­tegek foglaltak el, s ez évente több milliárd forinttal terhelte meg az egészségügyi intézmények költségvetését. Az alapítvány legfőbb céljának az alkoholizmussal kapcsolatos megelőzési, gondozási és utógondozási teendők összehangolását te­kintette. Támogatta az önfinanszírozó rehabilitációs tevékenységet, segítette az alkoholbetegek szakmai képzését, átképzését, és ösztönözte a gondozó, utógon­dozó intézményhálózat fejlesztését.119 116 MÓL XIX-C-13-a-405-1989. 117 Az Egészségügyi Minisztérium 1979-ben alapította meg Pécsett, vezetője Tényi Jenő professzor lett. Az intézet feladata módszertani, szervezési és kutatási feladatok ellátása. Létrejötte fontos állomása volt annak a folyamatnak, amely az 1990-es évek átalakítását megalapozta. 1.8 MÓL XIX-C-13-b-31394-1988. 1.9 Az alapítvány ötmillió forintos alaptőkéjét a Társadalombiztosítási Alap 1989-es befektetésé­ből származó eredményből különítették el. Csatlakozott az alapítványhoz a Budapest Bank 54

Next

/
Thumbnails
Contents