Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Közlemények - Kocsis Piroska: Marginalizálódás és a szociálpolitika válaszai az 1980-as években
Közlemények Az alkoholfogyasztás összetételére jellemző, hogy borivó országból sört és égetett szeszes italokat fogyasztó országgá váltunk. Az alkoholfogyasztás elsősorban a férfiakra jellemző deviancia, és az alkoholgondozókban nyilvántartott betegek között legmagasabb a 35-54 éves korúak és a kedvezőtlenebb társadalmi helyzetűek aránya. A hátrányos társadalmi helyzet és az alkoholfogyasztás között azonban nem mutatható ki ok-okozati összefüggés, mert a társadalmi státusz romlása sok esetben az egyén mértéktelen alkoholizálásának a következménye. A Szociális és Egészségügyi Minisztérium 1989-ben készült jelentése megállapítja, hogy a „különféle becslések szerint 400 ezer körülire tehető az alkoholbetegek száma, félmilliót meghaladó a nagymértékben ivó, visszaélő veszélyeztetettek száma, és mivel az alkoholizmus nem csupán az egyén betegsége, problémája, hanem az ilyen családoké is (és ilyen környezeté), ezáltal ez a probléma legalább 1,2 millió embert érint, közvetve pedig az egész társadalmat". Ezért nyilvánvaló, hogy „az olyan társadalmi mértékű probléma, mint az alkoholizmus, nem gyógyítható, és nem rendezhető megfelelően kiépült, hatékony betegellátó rendszer és a társadalom önvédelme, egészségvédelme, a megelőzés tevékenysége nélkül".116 A Szociális és Egészségügyi Minisztérium levéltári dokumentumai között több cím és aláírás nélküli jelentés, feljegyzés található, melyek mindegyike megállapítja, hogy az alkoholizmus és az alkoholfogyasztással kapcsolatos egészség- károsodások mind tömegesebb előfordulása miatt a körzeti egészségügyi szolgálat hatékonyabb közreműködése „égető szükségletté vált". A dokumentumok egyike leszögezi, hogy „a körzeti egészségügyi szolgálatok nem képesek érdemben javítani a rábízott lakosság egészségi állapotán, és várható élettartamán", ezért szükséges az Országos Körzeti Orvosi Intézet (OKOI)117 és az Országos Alkohológiai Intézet együttműködése.118. A rendszerváltozás időszakában az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság 1989 végén „Újrakezdés" elnevezéssel az alkoholbetegek rehabilitációját segítő alapítványt hozott létre. A csaknem 100 ezer kórházi ágyból mintegy 15 ezret a mértéktelen alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható betegek foglaltak el, s ez évente több milliárd forinttal terhelte meg az egészségügyi intézmények költségvetését. Az alapítvány legfőbb céljának az alkoholizmussal kapcsolatos megelőzési, gondozási és utógondozási teendők összehangolását tekintette. Támogatta az önfinanszírozó rehabilitációs tevékenységet, segítette az alkoholbetegek szakmai képzését, átképzését, és ösztönözte a gondozó, utógondozó intézményhálózat fejlesztését.119 116 MÓL XIX-C-13-a-405-1989. 117 Az Egészségügyi Minisztérium 1979-ben alapította meg Pécsett, vezetője Tényi Jenő professzor lett. Az intézet feladata módszertani, szervezési és kutatási feladatok ellátása. Létrejötte fontos állomása volt annak a folyamatnak, amely az 1990-es évek átalakítását megalapozta. 1.8 MÓL XIX-C-13-b-31394-1988. 1.9 Az alapítvány ötmillió forintos alaptőkéjét a Társadalombiztosítási Alap 1989-es befektetéséből származó eredményből különítették el. Csatlakozott az alapítványhoz a Budapest Bank 54
