Levéltári Közlemények, 82. (2011)

Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Közlemények - Kocsis Piroska: Marginalizálódás és a szociálpolitika válaszai az 1980-as években

Közlemények — Ferge Zsuzsával109 társelnökként — 1988-ban létrehozott egy szakértői szak­képzési bizottságot, amely kidolgozta a szociális munkás képzés koncepcióját és vázát. Ezt a tervezetet vitatták meg Sopronban 1989-ben a szociális képzést indítani szándékozó iskolák képviselői és más szakemberek egy országos kon­ferencián. Az elfogadott dokumentum, a „Soproni norma" lett sokáig a képzés tartalmának vezérfonala. 1989-ben Szekszárdon, majd 1990-től már tucatnyi más intézményben is elindult a felső- és középfokú szociális munkások képzése, amelynek szakmai intézményrendszere fokozatosan bővült. Deviancia jelenségek a társadalom peremén A politikai változással párhuzamosan megjelentek és felerősödtek a társadalom általános normáit megszegő egyének és csoportok deviáns viselkedési formái, melynek okai elsősorban a bizonytalan léthelyzetben, a társadalmi kapcsolatok romlásában, a család szerepének, értékének változásában keresendők. A szak­emberek a deviancia kialakulását alapvetően a társadalom egészének működésé­ben keletkező zavarokkal hozták összefüggésbe.110 A Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya 1988 máju­sában előterjesztést készített az Akadémia Elnöksége részére a lakosság egészsé­gi állapotára ható tényezők vizsgálatáról. Az összefoglaló több egészségkárosító tényezőt sorolt fel, mint pl. a túlmunka, a szabadidő helytelen kihasználása, a mozgáshiány, a túlzó alkoholfogyasztás, a dohányzás és — egyelőre még sző­kébb körben — a kábítószerek fogyasztása.111 A deviáns jelenségek előretörése elsősorban a társadalom perifériáján elhelyezkedők körében volt tapasztalható. A bűnözés, az öngyilkosság, az alkohol- és drogfogyasztás, a dohányzás, vala­mint a depresszió és a lelki betegségek területén történt a legjelentősebb — nega­tív — változás. Bűnözés A rendszerváltozás idején a deviáns viselkedési formák között az egyik legsú­lyosabb probléma a büntetőjogi normák, a társadalmi együttélés szabályainak megszegése, vagyis a bűnözés drámai előretörése volt. A szocialista társadalom viszonyai között a bűnözést a diktatúra sajátos eszközeivel képes volt sokáig alacsony szinten tartani. Hazánkban 1965-től mű­ködött a bűnözés számbavételére szolgáló egységes statisztikai nyilvántartási los Ferge Zsuzsa (1931—) szociológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tag­ja. A szegénység, a kirekesztés és a társadalmi rétegződés szociológiai aspektusának kutatója. 2006-tól az MTA Gyermekszegénység Elleni Programiroda vezetője. 110 Pethö, 2008. 44-53. 111 MOL M-KS 288. f. 36. cs. 1988/37. ő. e. 50

Next

/
Thumbnails
Contents