Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 2. - Közlemények - Balaton Petra: Szterényi József erdélyi pályafutása
Közlemények megrendelések intézése, minták küldése volt.69 70 Az iroda érdemleges tevékenység hiányában az állami támogatást 1887 nyarán nem kapta meg. Az árucsarnok létrehozásáról még évekig folytak viták, a legfőbb érv ellene az volt, hogy egy ilyen létesítményt nem ott kell létrehozni, ahol a termékeket előállítják, hanem ahol árusítják. A városi tanács kezdeményezésére 1887 őszén újra előkerült az ügy, és a helyi iparegyleteket — az ötletgazda magyar iparosegyletet kivéve — kérték fel véleményadásra. Az árucsarnok végül 1892-ben megalakult, de a kis forgalom miatt nem lett eredményes. 0 Az egylet nagy hangsúlyt fektetett a magas szállítási díjak mérséklésére a brassói iparcikkek versenyképességének érdekében. A vámháború kitörésekor, július 1-jén elsőként tett a helyzetet áttekintő terjedelmes előterjesztést a közlekedési miniszterhez, és kérte a nyerstermékek ide és az iparcikkek elszállítására az 50%-os szállítási kedvezményt. Számos kérvénynek köszönhetően szállítási kedvezményeket sikerült elérni az 1886-1888 közötti évekre. Az egyleti szállító gyűjtőkocsikat rendezett be a nem egyleti kisiparosok számára, hogy a szállítási kedvezményeket ők is igénybe vehessék. Adóelengedések, a válságos üzleti viszonyok figyelembevételével történő adózás71 72 73 mellett az egylet hívta fel a pénzügyi tárca figyelmét, hogy az adóbevallási íveket magyar mellett német és román nyelven is nyomtassák ki. A brassói egylet a nem egyleti iparosok helyzetével is sokat foglalkozott: szállítási kedvezményeket és díj-visszatérítéseket eszközölt ki számukra,'2 közvetítő tevékenységet végzett magánfeleknek ipari és kereskedelmi ügyeik elintézésében. Kezdeményezésére alakult meg a 10 brassói gyáros tulajdonában levő nagydisznódi (Szeben vármegye) szövetkezet, de piacot szerzett szállítási kedvezmények kieszközlésével a székelyföldi bútorok (tulipános ládák) számára, valamint kezdeményezte a barcaújfalui fazekas háziipar fejlesztését. Az egyesület figyelemmel kísérte az iparosok romániai kivándorlását.'1 Kezdettől fogva Brassó ipari törzskönyvének elkészítésére törekedett (egyes iparágak össztermelése iparosokra lebontva), ami anyagi háttér és az idő hiánya, valamint az iparosok számának nagymértékű hullámzása miatt nem készült el. Az egylet létét Szterényi iparfelügyelővé történő kinevezése pecsételte meg: „egyesületünkbe lelket öntött, annak összes ügyeit önfeláldozással vezette... kinek lemondása és városunkból való távozása határozottan tönkre tenné egyesü69 MOL, K 168.1887. 38. t. (451. cs.) 50026/1887. Az 1887. március 31-én készült jelentés szerint az iroda kereskedelmi ügynökök révén igyekezett új piacot találni: Bulgária mellett piaclehetőségként az Alföld és a Bánság is felmerült. Az iroda 10 brassói céggel közösen szeptemberben nyitotta meg raktárát a bulgáriai Ruszcsukban (ma Törökország). 70 Brassó, 4. (1888) 106:419. (szept. 15.) 71 A Pénzügyminisztérium 7714/1887. sz. leiratát közli: A „Brassói Kereskedelmi és Iparegyesület" 1887. évi jelentése. Brassó, 1888. 7., MOL, K168.1886. 38. tétel. (451. cs.) 37 884, 54 032, 70 596/1886. 72 Brassó, 2. (1886) 100:398. (aug. 31.); 102:406. (szept. 14.); 110:439. (szept. 23.); 4. (1888) 69:275. (jún. 21.) 73 MOL, K168.1887. 38. tétel. (451. cs.) 7724/1887. 160
