Levéltári Közlemények, 82. (2011)

Levéltári Közlemények, 82. (2011) 2. - Közlemények - Balaton Petra: Szterényi József erdélyi pályafutása

Balaton Petra: Szterényi József erdélyi pályafutása

kérdések egyike és lapjában az erdélyi újságok közül egyedüliként állította, hogy Romániával lehetőleg meg kell újítani a szerződést a határszéli gazdaság, különösen a bőr-, posztó-, fa-, kötélverő-, bádog- és fémiparosok érdekében. Szterényi az erdélyi iparfejlesztés fontosságát is hangsúlyozta a meglevő kapacitásokra — nyersanyag, vízierő, olcsó munkaerő, iparos elem — építve.46 A gazdasági liberalizmussal vitatkozva, az állami iparfejlesztés mellett érvelt: a gyáralapításoknál adómentességet, a kisipar fejlesztésére olcsó hitelnyújtást, a pénzintézetek ipar- vállalatokba történő befektetésének állami támogatását, szállítási kedvezményeket, a külföldi tőke és vállalkozó kedv Magyarországra vonása érdekében a hazai iparviszonyok feltárását javasolta. Véleménye szerint azonban a belföldi fogyasztás emelése csak a külföldi iparcikkekkel árban és minőségben versenyző hazai ipar esetében remélhető. A háziipart mint fontos kereseti forrást decentralizált gyáripari formában javasolta fejleszteni. Nagy fontosságot tulajdonított a kereskedelmi és iparkamaráknak, amelynek megreformálását (a kamarák számának és tagjainak növelését, a nagy területi illetékesség csökkentését, a kamarák államosítását és a személyzet állami kinevezését) sürgette.47 A román felvevőpiac pótlására a keleti kereskedelmi kapcsolatok (Törökország, Szerbia és Bulgária) felvételét, mintaraktárak (áruraktárak) létrehozását, a piaci viszonyok tanulmányozására pedig ügynökhálózat kiépítését javasolta. 1888-tól több ízben beutazta a Balkánt és Kis-Azsiát, és ezen régiók gazdasági viszonyainak alapos ismerője lett. A kereskedelmi kapcsolatok lebonyolítására a Magyar Keleti Társaság létrehozásához kapcsolódó nagyszabású tervet dolgozott ki. A török szultán a magyar-török kereskedelmi kapcsolatok javítása területén elért eredményeiért 1889 nyarán ki is tüntette őt.48

Szterényi egyike volt a székely kivándorlás ellensúlyozására indított mozgalom kezdeményezőinek, erre a tevékeirységére Koós Ferenc brassói tanfelügyelő lehetett nagy hatással. Az újságíró közvetlenül szembesült Székelyföld súlyos gazdasági elmaradottságával, amely a termelési, valamint értékesítési stagnálás és a hagyományos életmód válságából adódott. A székelység nemzetpolitikai szerepére hivatkozva — „a magyar szellemet Erdélyben a székelység tartot46 Brassó, 1. (1885) 134: 509. (nov. 19.) Hasonló gazdasági nézeteket vallott az Ifjú Erdély című kereskedelmi és ipari szaklap, amelyet Sándor József, EMKE titkár alapított a román vámháború kitörésének hatására 1887. január 15-én (1888 végéig működött). Az újságban Szterényi is rendszeresen írt cikkeket.

47 1850 tavaszán került sor birodalomszerte a kereskedelmi és iparkamarák felállítására. Erdélyben két kamarát (Kolozsvár és Brassó) szerveztek, amelyek a kereskedők és iparosok érdekképviseleti szerveiként a hatóságok végrehajtó közegeként adatszolgáltató, tanácsadó és véleményező feladatot is elláttak. Brassó, 5. (1889) 103:409. (szept. 10.)

48 Szterényi a keleti kereskedelmi kapcsolat fontosságáról előadássorozatot is tartott Brassóban, illetve írássorozata jelent meg a témában. 1889 áprilisában keleti kirándulást szervezett a Belgrád-Szófia-Konstantinápoly útvonalon. A szultán a Medjidie rend IV. osztályú csillaggal tüntette ki Szterényit, amellyel lovagi cím is járt Törökországban. Brassó, 5. (1889) 95:379. (aug. 22.); 57:226. (máj. 16.); 23:90. (febr. 21.)

155