Levéltári Közlemények, 82. (2011)

Levéltári Közlemények, 82. (2011) 2. - Közlemények - Balaton Petra: Szterényi József erdélyi pályafutása

Balaton Petra: Szterényi József erdélyi pályafutása

Újpest főrabbija (1867-1884) lett.4 A gyermekek (Bertalan, Hugó, Eugénia, József, Leó) az asszimiláció jegyében nevelkedtek, a család 1881-ben a névmagyarosítás mellet döntött és Szterényire magyarosította nevét.5

Szterényi (Stern) József fiatal korától részt vett az újpesti társadalmi élet megszervezésében: 1877 nyarán megalakította az Újpesti Ifjúsági Önképző és Segélyező Kört a művelődés, humanitás és magyarosítás jegyében.6 Bár felsőfokú jogi vagy közgazdasági diplomával nem rendelkezett, a középiskola elvégzése után külföldön, Ausztriában és Németországban folytatott gazdasági tanulmányokat 1880 és 1881 folyamán.7 Visszaérkezése után a Budapesti Hírlap munkatársa lett, majd 1882 őszén bátyjával, Hugóval Művelődési Kört szervezett,8 és megalapította a 13 000 lélekszámú Újpest község Újpesti Közlöny című önálló, magyar nyelvű folyóiratát. A rövid életű szépirodalmi, társadalmi, közgazdasági, közművelődési hetilapot november 5-től 3 hónapig, 1883 februárjáig szerkesztette Szakolczai Baternay Gézával. A magyarosítás jegyében az Újpesti Olvasókört, apjával pedig a magyar nyelvű felolvasásokat szervező Újpesti Népoktatási Kört szervezte meg. Édesapja már 1882 folyamán szembekerült szélsőséges reformkövetelései miatt az újpesti izraelita hitközséggel, majd 1884-ben botrányos körülmények között lemondott állásáról és a Budapesti Reform. Izraelita egyházat alapította meg, azaz a neológ reformirányzat egyik válfaját.9 A hitgondnok apa elmegyógyintézetben halt meg 1888-ban. A gyermekek kikeresztelkedtek, József református vallásra tért át, míg a katolikus hitre áttért Bertalan bátyja újságíróként,10 Hugó pedig mint ismert természettudós minerológusként és középiskolai tanárként tevékenykedett.11

4 Stern Albert újpesti évei alatt héber nyelven szerkesztette a Hamechakér című, három kötetben, 1878-1881 között megjelent tudományos folyóiratot, amelyben számos egyházjogi és irodalom- történeti tanulmányt közölt. A zsidó nevek eredetéről (Nagykanizsa, 1864), A hullahamvasztás- ról jogi és történelmi szempontból (Pest, 1874), valamint a polgári házasságról (Die Civilehe von jüdisch-gesetzliche und historischen Standpunkte, 1883) jelentek meg írásai. Stern Albert a vegyesházasság apostolának tekinthető.

5 Névváltozások, 1895. BM 19821-93. A Magyar Országos Levéltárban (a továbbiakban MÓL) nincs meg a névváltozásról szóló dokumentum.

6 Újpesti Közlöny, 1. (1882) 1:3. (okt. 1.), 2:1. (okt. 8.)

7 Keresztény Almanach, 1045. Nem lehetünk abban biztosak, hogy középiskoláit Szterényi József befejezte.

8 1882. július 29-én az egész főváros területére — kerületi választmányokkal — kiterjedő magyar iskolaegyesület tárgyában megjelent felhívás hatására. EMKE, 68.

9 Konrád, 2010.1. 22.

10 Szterényi Bertalan 1884 nyarán római katolikus hitre tért és augusztus 31-én indított újságot függetlenségi és antiszemita elvek alapján. Az újság 13 megjelent számát a sajtóbíróság sajtóvétségért, a zsidó- és osztálygyűlölet elleni izgatás miatt betiltotta és a szerkesztőt 4 hónap fogságra ítélte. A lap többszöri újraalakítás után támogatás és előfizető hiányában 1885. június 21-én jelent meg utoljára, majd a szerkesztő július 8-án Újpestről Budapestre költözött, „mert el akarták tenni láb alól". Szterényi Bertalan neve a Szterényi József által szerkesztett Nemere című folyóiratban is feltűnt néhányszor. Újpest, 1. (1884) 1:1. (aug. 31.) — Újpest, 2. (1885) 2:1. (máj. 31.) Nővére, Eugénia (Jenny) életéről kevés információnk van, József mellett részt vett az újpesti élet megszervezésében. Singer Ede felesége lett 1883-ban, második férje Zsillé Lajos volt.

11 Szterényi (Stern) Hugó (Lengyeltóti, 1857. december 7.—Budapest, 1909. március 27.) a budapesti egyetem elvégzése után 1880-1884 között tanársegéd volt Szabó József mellett az ásvány- és

147