Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 2. - Közlemények - Szirtes Zsófia: Andreas Gunesch: Fides Saxonum in Transylvania (1697). Történeti apológia az erdélyi Habsburg-uralom kezdetéből
Közlemények Legatis cum hoc responso redeuntibus, dicit Dominus Consul: Scivi, Dominum parentem meum tam duriter responsurum etc. Consultant ergo, quid facto opus sit? et dum illi negotium ad Dominum Superintendentem delatum vellent, dixit Dominus Consul: Ille certe neminem metuit, et non est in Transsilvania, qui eundem coercere posset. Placuit ergo tandem id consilii, ut Domino Generali litteras perscriberent, qui eundem in castra evocet, atque ibidem perterrefaciat, quod et factum est. Nos vero aliud, et gravius quid, metuebamus. In castra cum pervenisset, Excellentissimus Dominus Generalis ipsum honeste excepit, laute tractavit, et suo carpento per omnia regimina ad lustrandum singula, circumduci jussit. Tandem tertia die, cum abitum parare vellet, ipsi quaedam objecit. Primo de tractatu Pharo, quem Electori Saxoniae, nuper ad castra Pontificiorum deflexo, et ob id Rex Polonorum facto, dedicaverat, quod Rex ille aegre tulerit, ex Transsilvania illum admoneri etc. Pervenit tandem ad negotium Fautorum Cibiniensium, quare cum illis non quietius et pacatius vivat, quare in concionibus illos tangat? et quae non alia? Ibi animadvertit, institutum hoc Frankii et filii esse.38 Isak Zabanius (1632-1707) felső-magyarországi származású evangélikus lelkész nem lehetett veszélytelen a szebeni katonai uralmat fenntartó Rabutin tábornok számára. Zabanius, aki wittenbergi tanulmányai után 1661-től az eperjesi iskola konrektora volt, majd 1667-től teológiát és bölcseletet tanított az újonnan 38 CFLO, 1848. II., 270-271. „Hívatták ezekben a napokban, augusztus 16-án Isak Zabanius szebeni lelkészt is, Rabutin generális váratlan levele miatt, hogy késedelem nélkül jelenjen meg nála a tábor alsó részében, úgy is tett, oda ment Leiningen generálissal. Az ügy pedig nagyjából ez volt. Zabanius Szentháromság ünnepe utáni 8. vasárnap [1697. július 28.] szentbeszédet tartott és többek között ezt mondta: nemcsak azok a hamis próféták, akik hamis tant hintenek el és tanítanak, hanem azok is, akik a hamis prófétákat saját javaikkal ruházzák fel, semmibe véve az igaz hitet. Ezek a szavak besúgói révén a királybíró tudomására jutottak, aki bár nem volt jelen, magára értette a célzást, és a templomból jövet a polgármesternek [tudniillik Johannes Zabaniusnak] azonnal a szemére vetette: ez ajutalom mindkét előléptetésért [tudniillik Isak Zabaniust 1692-ben városi lelkésszé és fiát, Johannes Zabaniust 1695-ben polgármesterré tette]? A szenátus két követet küldött, akik megkérdezték a lelkésztől, miért mondta ezeket? Mert úgy állt a dolog, hogy egy jezsuitának a felruházásáról maga a polgármester gondoskodott. [Isak] Zabanius ezt válaszolta: Menjetek el, és mondjátok meg Franck úrnak, hogy ne velem kötözködjön, mert rosszul jön ki belőle. Miután a küldöttek ezzel a válasszal visszatértek, azt mondta a polgármester [Johannes Zabanius]: Tudtam, hogy atyám ilyen keményen fog válaszolni stb. Gondoljátok meg tehát, mit lehet tenni? és miközben azok az ügyet a szuperintendenshez akarták továbbítani, azt mondta a polgármester: ő bizonyára senkitől sem fél és senki sincs Erdélyben, aki őt meg tudná fékezni. Végül tehát úgy döntöttek, hogy [a polgármester] levelet ír a generálisnak, hogy hívja őt [tudniillik Isak Zabaniust] a táborba és ott ijesszen rá. így is történt. Mi többiek pedig annál jobban féltünk. Ahogy megérkezett a táborba, a generális tisztelettel fogadta, jól bánt vele és megparancsolta, hogy saját hintóján mutassák meg neki az egyes ezredeket. Végül a harmadik napon, amikor el akart volna indulni, ezeket hányta a szemére. Először a világítótoronyról szóló beszédet hozta fel, amelyet a szász választónak szentelt, aki a minap átállt a pápisták táborába, és emiatt lengyel király is lett, amit a király ingerülten fogadott, [hogy] Erdélyből erre figyelmeztették stb. [A generális] végül rátért a szebeni helyőrség ügyére; miért nem él velük békében, miért beszéli ki ezeket a prédikációiban, és miért nem más témákról beszél? Figyelmeztette, hogy ez Francknak és fiának [tudniillik Johannes Zabanius polgármesternek] a feladata." 86
