Levéltári Közlemények, 82. (2011)

Levéltári Közlemények, 82. (2011) 2. - Közlemények - Szirtes Zsófia: Andreas Gunesch: Fides Saxonum in Transylvania (1697). Történeti apológia az erdélyi Habsburg-uralom kezdetéből

Szirtes Zsófia: Andreas Gunesch: Fides Saxonum in Transylvania (1697).

részében leírt piaci jelenet is. Az 1697. évi hegyaljai felkelés elbeszélését25 követően ezt olvashatjuk:

Mense Augusto Cibinii parum abfuit, quin, ob aliquot verba sinistre intellecta, rex ad lanienam perveniret. Mulier militis, ut et civis cujusdam conjux voluerunt cepas ab una eademque muliere vendente emere, et quidem militis mulier voluit omnes, conjux autem civis partem habere. Dixit illa: Ich kaufe auf eine Woche. Reposuit haec: Was wisset ihr, ob ihr eine Woche lebet? Ex quibus verbis Germani cives rebellionis cujusdam arguere voluerunt. Factus est ob hoc magnus tumultus inter praesidiarios, vesperas Siculicas ab innocentibus et meticulosis Saxonibus sibi imaginantes.26

Bár a szebeni asszony szájába adott szavak a 17. századi Erdélyre jellemző apokaliptikus szemlélet tükröződéseként is értelmezhetők,27 nem kizárt, hogy a krónikás a városban uralkodó németellenes hangulatot kívánta velük érzékeltetni. Ezt a feltételezést megerősíti az a hasonló eset is, amellyel a 16. századi Kassán találkozunk, ahol a katona- és polgárfeleségek közötti társadalmi feszültség szintén piaci vásárlás során került felszínre.28 A szebeni helyőrség nyugtalansága mindenesetre arra utal, hogy a polgárasszony megjegyzését fenyegetésnek vették és a szászokat gyanúsították. Mivel magyarázható mindez?

Ismeretes, hogy a hegyaljai felkelők kapcsolatban álltak a Portával és a száműzött Thökölyvel. Elmasz Musztafa nagyvezírnek az erdélyi rendekhez írt levele azt is bizonyítja, hogy a törökök terveiben Erdély is szerepelt. A nagyvezír tájékoztatta a három erdélyi nemzet képviselőit a felkelésről, amely elnyerte a szultán támogatását, csatlakozásra szólította fel és tájékoztatta őket, hogy tatár és más oszmán seregek bevonulását tervezik.29 Bár az ismertetett, „az erdélyi vi- lájetben lévő Szász, Szikéi és Madzsar nép előkelőinek, ismert személyeinek, a

munka, ezért nem világos, hogy kitől származik az 1697. év elbeszélése. A Continuatio egyik kézirata alapján úgy tűnik, Andreas Gunesch csak 1689-ig írta meg Bethlen művének folytatását: Joh. Bethlen Historia rerum Transs. ex Impresso descripta 1664, quam vero ab anno 1663, usque ad 1689, continuavit in Mspto. Andr. Gunesch. Schriftsteller-Lexikon, 1983. II. 44-45. Vő. Szegedi, 2002. 228.

25 CFLO, 1848. II. 269-270.

26 Augusztusban Szebenben kevés híja volt, hogy néhány félreértett szó miatt a király mészárlást okozzon. Egy katona felesége egy polgár feleségével egyszerre akart ugyanattól az asszonytól hagymát venni, és a katona felesége az összesét akarta, a polgár felesége pedig csak egy részét. Amaz [tudniillik a katona felesége] ezt mondta: Egy hétre vásárolok. A másik ezt válaszolta: Honnan tudjátok, hogy még egy hétig éltek? Ezen szavak miatt a németek a polgárokat azzal akarták vádolni, hogy lázadók. Az eset azért történt, mert a helyőrségben nagy nyugtalanság volt, és este összekeverték a székelyeket az ártalmatlan és félénk szászokkal. CFLO, 1848. II. 270.

27 Vö. Szegedi Edit az idézett részről: Szegedi, 2002. 233.

28 H. Németh, 1997. 180-181. A városi polgárság és a katonaság közötti konfliktusokra Id. még: H. Németh, 2009. 287-289.

29 Seres 2000. 214-215.

83