Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Közlemények - Kocsis Piroska: Marginalizálódás és a szociálpolitika válaszai az 1980-as években
Közlemények Árak és bérek A szocializmusban az árakat és a béreket szigorúan szabályozták. 1968-tól kezdődően egyenetlen mértékben ugyan, de rugalmasabbá vált a bérszabályozás, majd 1989-től kezdve az állami vállalatok is szabadon emelhettek bért, az állami szektorban azonban bizonyos bérkorlátozás érvényesült. 1989-ben mintegy 200 vállalati vezető prémiuma meghaladta a kétmillió forintot, sőt néhol az 5-8 milliós nagyságrendet is elérte akkor, amikor a bruttó átlagfizetés 13 ezer, az átlagnyugdíj ötezer forint körül volt.70 A munkanélküli-segély havi összegét 4200-4300 forintban határozták meg. Nemcsak az állami felső vezetők, de a vállalati rend szerint működő gazdálkodó szervezetek első számú vezetőinek éves kereseti és jövedelmi viszonyairól is képet kaphatunk az Országos Munkaerőpiaci Központ 1989 májusában az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal és a felsőbb szervek informálására készített Tájékoztató az első számú vezetők 1988. évi keresetéről és jövedelméről című gyorsjelentéséből, valamint az Országos Munkaerőpiaci Központ által készített jelentésből. A jelentés megállapította, hogy az 1988. évi jövedelmek alakulását nagyon nehéz a korábbi évek adataival összevetni, mivel a bruttósítás és a személyi jövedelemadó71 bevezetése nem teszi lehetővé a korrekt összehasonlítást az előző években megállapított jövedelmekkel. Ennek ellenére — a nagyságrendek érzékeltetésére — az elkészült jelentés szerint a vezetők bruttó keresete, jövedelme, illetve az azokat kialakító egyes tényezők erőteljes — és egyre növekvő — differenciálódást jeleztek, ugyanis a vezetők legnagyobb jövedelmű, 10%-ának átlagos jövedelme a legalacsonyabb jövedelmű 10% átlagos jövedelmének 8,4-szerese volt. Az egyes jövedelemelemekből azonban nem mindenki részesült, prémiumot például — különböző jogcímeken — az 5471 főből 4743 fő kapott.72 1988-ban a vezetői érdekeltségi rendszer megváltoztatása és a személyi jövedelemadó hatásának ellensúlyozása céljából végrehajtott bruttósítás hatására az első számú vezetők bruttó jövedelme nagymértékben megnőtt, és összetétele is jelentősen megváltozott. Az átlagos nettó jövedelem lényegében a szellemi dolgozókéval azonos ütemben növekedett, ami 1987-ről 1988-ra 15%-kal nőtt. Az eltérő gazdálkodási és más lehetőségek következtében (bruttó) jövedelmüket tekintve a korábbiaknál markánsabb differenciálódást figyelhetünk meg az első számú vezetők között. A jövedelmen belül csökkent az alapbér súlya, és növekedett az adózott eredmény terhére kifizethető egyéb tételeknek, elsősorban 70 A kormány tagjai — nem számítva a természetbeni juttatásokat — havonta 48 és 65 ezer forint között kerestek 1988. április 1-jén. (MÓL XIX-C-6-HCS-szám nélkül-1989. május) 7' Az Országgyűlés 1987. évi őszi ülésszakán elfogadták a VI. sz. törvényt a magánszemélyek jövedelemadójáról, amelynek végrehajtási rendelete, a 37/1987. (X. 12.) MT rendelet tisztázott minden olyan kérdést, amelyet a törvény a végrehajtási rendeletre ruházott át. A magánszemélyek 1988. január 1. után megszerzett jövedelmeit össze kellett vonni, és személyi jövedelemadót kellett utána fizetni. 72 MOL XIX-C-6-HCS/2323-1989. 38
