Levéltári Közlemények, 82. (2011)

Levéltári Közlemények, 82. (2011) 2. - Közlemények - Körmendi Tamás: A Hontpázmány nemzetség címerváltozatai a középkorban

Körmendi Tamás: A Hontpázmány nemzetség címerváltozatai a középkorban

félholdat ábrázolt, szarvai között (hatágú) csillaggal. Véleményem szerint ez a címer a 13. század végén vagy a 13/14. század fordulóján alakulhatott ki. Első előfordulását 1344-ből ismerjük, Osgyáni Bakos sisakpecsétjéről (Kát. 2.1.1. sz.), de a későbbiekben ugyanilyen jelvényt használtak a jánoki, a bényi, a kővári, az ugo- csai,81 a petri (dersi) és a korlátkövi ág tagjai is — vagyis azt mondhatjuk, hogy a szentgyörgyi és a Forgács-ágat leszámítva a nemzetség szinte összes olyan leszármazottja, akiktől egyáltalán ismerünk heraldikai becsű emléket. Az alábbiakban csupán azokra a címerváltozatokra összpontosítok, amelyek eltérnek ettől a közös szimbólumtól.82

Szegi (II.) Miklós országbírói bírságszedő 1351-ből fennmaradt gyűrűs pecsétjének mezejében csupán hatágú csillag szerepel (Kát. 6.1.1. sz.). Ez az ábra megegyezik a Szentgyörgyi család címermotívumával, de ismereteink szerint a Szegiek nem voltak közelebbi rokonságban a Szentgyörgyiekkel, maga (II.) Miklós pedig vélhetően a Kacsics nemzetségből származó Szécsényi Tamás országbíró familiárisa lehetett, tehát személyes függéssel sem indokolható az egyezés. (II.) Miklós pecsétjét leszámítva a Szegiektől egyetlen címeres emlék maradt ránk: Szegi „Ernyefi" Mihály 1369-1380 körül használt pecsétje — ennek viszont egyetlen ismert lenyomata oly mértékben kopott, hogy a címerábra megállapíthatatlan rajta (Kat. 6.2.1. sz.). Nem tudhatjuk tehát, hogy a csillagot az egész Szegi család önálló címerképként viselte-e, vagy csak (II.) Miklós személyes címerében szerepelt így. Magam nem tartom elképzelhetetlennek — de források híján természetesen bizonyítani sem tudom —, hogy az önállóan ábrázolt csillagot a Szegiek valamelyik őse talán még a 13. században emelte a pajzsára, amikor a későbbi szentgyörgyi ág őseinek címerét még az egész Hontpázmány nemzetség jelvényeként értelmezték.

Jánoki (III.) Demeter veszprémi püspök 1397-ből ránk maradt pecsétjén a háromszintes architektúra legalsó szintjén két címerpajzs látható, mindkettőben felfelé néző holdsarlóval és ennek szarvai között csillaggal (Kát. 12.2. sz.). A művészettörténeti kutatás azonban Demeter püspök jelvényeként azonosítja az a faragott címert is, amelyet a Fejér megyei Berhida plébániatemplomában a boltozat egyik zárókövére véstek.83 * 85 A pajzsmezőben itt egyenlőszárú kereszt látható, fölötte egy félhold és egy csillag lebeg, kétoldalt további ábrák szerepelnek — ez utóbbiakat azonban a kopott faragványon már Rórner Flóris sem tudta azonosítani. Mivel a Hontpázmány nemzetség más tagját sem a településsel, sem a templommal nem

81 A nemzetség ugocsai ágához tartozó Zovárdfiak címere a mátyfalvi templom 15. századi kőfarag- ványán maradt fenn (Mihalik, 1891. 361-362.).

82 Frederik Federmayer említi Bucsányi (Korlátkövi) Osvát fiának, Mihálynak egy 1494-i pecsétjét, amelynek címere szerinte félholdat és csillagot ábrázol, sisakdíszként pedig sasszárnyat (Federmayer, 2001. 11.). Neumann Tibor szerint a szóban forgó pecsét valójában bucsányi Bodok Mihály szomolányi várnagyé lehetett (Neumann, 2007. 14.). Mivel a lenyomatnak nem sikerült nyomára bukkannom — Federmayer jelzetet nem ad meg, a címerről pedig csak meglehetősen

sematikus rajzot közöl — a továbbiakban ezt a pecsétet nem veszem figyelembe.

85 Sz. Czeglédy-Ágostházy, 1967. 217. (Rórner Flóris rajza: 218. [5. kép]); MM 1300-1470. 1. 126-127. (fényképe: II. 301. [967. kép]).

25