Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 2. - Közlemények - Körmendi Tamás: A Hontpázmány nemzetség címerváltozatai a középkorban
Közlemények III. Frigyes császár adományozta a Szentgyörgyi és Bazini család tagjainak58 — Szentgyörgyi (III.) János említett pecsétjének tanúsága szerint nyilván még 1470 előtt, de az egyszerűbb címerváltozatot mutató 1459-i armális kelte után. I. Miksa oklevelében nem szerepel, hogy III. Frigyes második címeradományának a család mely ága vagy mely tagjai voltak a kedvezményezettjei. A négyeit címerpajzs használata mindenesetre csak az ifjabb szentgyörgyi alágon mutatható ki: a bazini alág tagjai közül Bazini (IV.) László fentebb említett, 1482-i pecsétjén a császári koronát formázó sisakdísz alatt a pajzson a család archaikus címere, a harántosztott csillag jelenik meg (Kát. 7.13. 2. sz.). Igen érdekes, hogy az ifjabb szentgyörgyi alág címerhasználatában a család korábbi jelvényének — vagyis az osztatlan pajzsmezőben ábrázolt hatágú csillagnak — a következetes használatát éppen 1470-ig, a négyeit címerváltozat első felbukkanásának évéig tudjuk nyomon követni. Szentgyörgyi (III.) János és Zsigmond 1470. április 24-én ugyanis még az osztatlan pajzsban látható hatágú csillagot ábrázoló pecsétekkel erősítette meg közösen kibocsátott oklevelüket (Kát. 7.14.4., 7.15.3. sz.). Ezt követően azonban csak Szentgyörgyi (VI.) Péter 1500-ból ismert kisebb pecsétjén (Kát. 7.17.7. sz.), (VI.) Tamás ugyancsak 1500-ban és Kristóf 1506-ban használt gyűrűs pecsétjein (Kát. 7.19.2. és 7.20.1. sz.),59 valamint a kassai Szent Erzsébet templom szentségházának 1469-1473 között festett címerén tűnik fel az osztatlan mezőben ábrázolt csillag; minden más esetben a négyeit címer szerepel. A pecsétgyűrűkön — azok apró méretéből adódóan — valószínűleg nem is lehetett volna az osztott pajzsot felismerhetően megjeleníteni. A kassai tabernákulumra pedig — ahol a Marosi Ernő szerint a Szentgyörgyi család címerét (III.) János és Zsigmond 1465-1467 közötti vajdai hivatalviselésére emlékezve tüntették fel60 — talán azért került a pajzs archaikusabb változata, mert vajdaként a fivérek még valóban ilyen címert viseltek. Összességében azonban elmondhatjuk, hogy 1470 után az ifjabb szentgyörgyi alág tagjai többnyire már a négyeit pajzsot használták. A Szentgyörgyi és Bazini család Mohács előtti címertörténetének utolsó epizódját I. Miksa császár 1505-i armálisa vezeti be, amely (VI.) Péternek, (I.) Kristófnak, (III.) György fiai (és leszármazottaik) használtak olyan négyeit pajzsot, amilyen (VI.) Péter több pecsétjén is megfigyelhető. 58 DL 21827. — A heraldikai kutatás ezt az oklevelet korábban nem ismerte, Csorna ezért még úgy vélte, hogy a Szentgyörgyiek 15. század végi címerében látható sas a Liechtensteinek címeréből eredeztethető: az ugyanis szerinte arany mezőben koronás fekete sast ábrázolt (Csoma, 1995 [1904]. 1243.). Ez azonban tévedés. A német nyelvterületen élő számos Lichtenstein nevű família közül a Szentgyörgyi és Bazini család ismereteink szerint csupán a stájerországi Murau birtokosaival állt kapcsolatban, de ezeknek a címerében nem sas szerepelt, hanem ezüst mezőben két fekete harántpólya (Grünenberg 1.102v.). Ráadásul a muraui Lichtensteinek sem a Szentgyörgyiekkel voltak rokonságban, hanem a Baziniakkal, és velük is csak jóval a négyeit címerváltozat 1470-i megjelenését követően, 1486-ban kerültek atyafiságba Bazini Borbála és Rudolf von Lichtenstein házassága révén (Engel, 2001. Hontpázmány nem, 9/3. t.: Szentgyörgyi és bazini — vö. Ila, 1927. 64.). 59 Szentgyörgyi (VI.) Péter 1510-1515 között használt gyűrűs pecsétjének doborpajzsában szintén csupán a hatágú csillag szerepel (Kát. 7.17.13. sz.), ám ezt a gyűrűt a körirat tanúsága szerint az 1460-as években vésték (Csánki, 1887. 51-52.). 60 Marosi, 1969. 34. 18
