Levéltári Közlemények, 82. (2011)

Levéltári Közlemények, 82. (2011) 2. - Közlemények - Körmendi Tamás: A Hontpázmány nemzetség címerváltozatai a középkorban

Közlemények

majd látni fogjuk, valójában már korábban is megjelent a családtagok címerében). Ismeretlen időpontban — de mindenképpen 1470 előtt31 — III. Frigyes másodszor is kibővítette a Szentgyörgyi és Bazini család címerét. Az újabb armális emlékét csupán I. Miksa császár 1505-ben kibocsátott, másolatban ránk maradt oklevele őrizte meg.32 Ez utóbbi oklevélből — amelynek kedvezményezettjei között az ifjabb szentgyörgyi, illetve az ifjabb bazini alág tagjai is szerepelnek — sajnos nem derül ki, hogy III. Frigyes a második címerbővítő oklevelet a család mely tagjai részére adatta ki. Az ismeretlen időpontban kelt armális a család új címerét mindenesetre ekképp határozta meg: négyeit pajzs első és negyedik negyedében kék mezőben arannyal és vörössel harántosztott csillag, második és harmadik mezejében ezüst mezőben arannyal fegyverzett, fekete sas; sisakdísz: a páva- tollforgóval, kereszttel és infulával díszített császári koronába foglalt csillag.33 A negyedik címereslevél pedig I. Miksa császár imént már említett, 1505. április 8-án kelt armálisa, amely Szentgyörgyi és Bazini (VI.) Péternek, (I.) Kristófnak, (I.) Ferencnek, Farkasnak és (V.) Györgynek már olyan címert engedélyezett, amelyen a család korábbi jelképe, a csillag már csak másodlagos motívumként jelenik meg: kék mezőben arannyal fegyverzett, ezüsttel és feketével hasított, arany pólyát viselő sas, ennek mellén arany liliom, feje fölött pedig arany csillag.34

Három külföldi forrásunk közül a legkorábbi Gelre herold 1370-1414 között (valószínűleg még 1395 előtt)35 a németalföldi Guelders hercegének szolgálatában összeállított Wappenboeckja. Ennek 52v. fólióján I. Lajos magyar és lengyel király címerével együtt szerepel a „szentgyörgyi grófé" (graf van sunté ioricq): kék mezőben arannyal és vörössel harántosztott, hatágú csillag; a pajzson jobbra néző csöbörsisak ül; a sisaktakaró kék; a sisakdísz a címerábra pávatollforgóval kiegészített variánsa.36 A kódexben keresztnév nélkül említett grófot alighanem Szentgyörgyi (V.) Tamással kell azonosítanunk. I. Lajos uralkodásának vége felé

31 Szentgyörgyi (III.) János 1470-es évszámmal vésett pecsétnyomóján már az új címer szerepel (Kát. 7.15.4. sz.).

32 DL 21827. — ld. dolgozatom I. függelékében (2. sz.). III. Frigyes ezen újabb címerbővítő okleveléről és I. Miksa császár 1505-i címeresleveléről a kutatás korábban nem tudott, a címereslevelek jegyzékében sem szerepelnek (ld. Nyulásziné Straub, 2005.).

33 scutum quadripartitum, in cuius dextra superiori et sinistra inferiori area celestini coloris singule stelle a superiori parte crocei sive aurei, inferiori vero parte rubei coloris in medio constituebantur, in sinistra autem superiori et dextra inferiori area albi sive argentei coloris aquila una nigra erecta alis extensis pedibusque aurei sive crocei coloris protensis eminebat, in galee vero torneamenti summitate aureis sive croceis et celestinis teniis redimite corona una imperialis cum cruce et infulis imperialibus stellaque aurea sive crocea in summitate infularum media adjecta caudam pavonis viridem speculis suis proprii et naturalis coloris irradiatam in apice ipsius imperialis corone sustinuebat (DL 21827.)

34 in area celestini coloris aquilam unam erectam alis expansis pedibusque aureis sive croceis protensis secundum eius longitudinem per dimidium equaliter distinctam videlicet dextra albi seu argentei sinistra vero parte nigri coloris cum linea aurea sive crocea ab ala dextra per transversum corporis in sinistrum porrecta, et lilium unum aureum sive croceum in pectore gestantem stellamque consimiliter auream sive croceam super caput sustinentem cum antiquis ornamentis galee (DL 21827.)

35 Adam-Even, 1971. 5-12.

36 Adam-Even, 1971. pl. VIII.; Ghyczy, 1904.10.

12