Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Műhelymunkák - Décsey Sándor: Elhúzódó rendszerváltás. A hadsereg szimbólumainak megváltozása
Műhelymunkák megjelent az a körrendeletét, amely a csapatzászló alapszínét fehérről vörösre változtatta.3 Az államcímer változása A rendszerváltáshoz kapcsolódóan végbement a teljes állami szimbólumrendszer lecserélése. Ezt természetesen követte a hadsereg jelképeinek változása is. A váltás azonban már az állami jelképeknél sem volt zökkenőmentes. A kibontakozó vita legfőbb kérdése az volt, hogy van-e helye a köztársaság címerében a királyi koronának vagy nincs. (Csak zárójelben érdemes megemlíteni azt az ötletet, amely a Kossuth-címer tetejére korona helyett a vörös csillagot tette volna.) Röviden álljanak most itt az 1989-1990-es „címervita" főbb momentumai. 1988-ban Kállay István és Bertényi Iván történészek beadvánnyal fordultak az Elnöki Tanácshoz, amelyben szakmai érveket felsorakoztatva javaslatot tettek, mondván: ideje lenne a címerváltásnak. A beadvány az akkortájt inkább elfogadhatónak látszó Kossuth-címer mellett érvelt, ám már hangsúllyal szólt a történelmi múltú koronás címer „érdemeiről" is. 1989 elején a Németh-kormány szóvivője, ifjabb Marosán György elmondta, hogy az alkotmánytervezet kidolgozásával párhuzamosan napirendre került egy új állami jelkép elfogadása. Hangsúlyozta, hogy az új embléma megtervezésekor természetesen figyelembe kívánják venni „az ezeréves magyar államiságot, a haladó hagyományt és a szocialista tartalmat". Néhány napra rá 24 ellenzéki szervezet — köztük a későbbi rendszerváltó pártok, az MDF, az SZDSZ és a FIDESZ is — már közös közleményben követelte, hogy állítsák vissza a Kossuth-címert, úgy is, mint „ezeréves államiságunk, szabadságunk, nemzeti önrendelkezésünk és forradalmaink" megtestesítőjét. Tölgyessy Péter az év elején azzal a fejtegetésével lepte meg a magyar függetlenség jelképét csakis a Kossuth-címerben látó szabaddemokrata alapító atyákat, hogy nagy pártnyilvánosság előtt — és írásban is — kifejtette: „a magyar korona nem egyszerű királyi ékszer, hanem a nemzet tagjai által kötött államalkotó szerződés szimbóluma". Érvelése szerint, bár a két világháború közötti király nélküli királyságban egy rendies társadalmi berendezkedés legitimálására használták fel, ezért „még nem kellene eleve lemondani e nemzeti jelképről". 1989 augusztusában az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) elé került az MDF által megfogalmazott és elfogadásra javasolt 15 pontos csomagterv, amely megint csak áthidaló megoldást javasolt. Eszerint a leendő Magyar Köztársaság hivatalos állami jelképe a Kossuth-címer legyen, ám ünnepi alkalmakkor a koronás, történelmi változat legyen használatos. Az előterjesztő a majdani miniszterelnök, Antall József volt. 3 6660/Elnökség -1950. számú körrendelet. Honvédségi Közlöny, 23. sz., 1950. október 6. 296
