Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Műhelymunkák - Kálniczkyné Katz Veronika: A bankrendszer átalakításának kezdetei. A Magyar Külkereskedelmi Bank üzletpolitikai elgondolásai a VI. ötéves terv időszakára
Műhelymunkák A C)-vel jelölt részben már a végcélt látjuk: az MKB gyakorlatilag is független, önálló hitelfelvevőként, hitelkihelyezőként és számlavezetőként jelenik meg. Önállóan számolja el nyereségeit és veszteségeit. Saját nyereségéből nyugati mintára adót fizet, az adózott nyereség felosztása pedig már saját belső ügye. Végcél: a forint konvertibilitása, azaz korlátlan átválthatósága. „Távolabbi perspektívában — az ötéves terv végére — felkészülnénk arra, hogy devizatéren is önállóak legyünk:- az MNB által megszabott általános irányelvek keretében az egyes hitel- felvételek és kihelyezések, azok feltételeinek kialakítása tekintetében önállóan járjunk el;- keressük az együttműködés lehetőségeit a fejlődő országok regionális fejlesztési bankjaival a magyar export előmozdítása érdekében. Ebben a szakaszban meg kell oldanunk a kamatbevételek és kiadások önelszámolását (jelenleg ez beolvad az MNB mérlegébe) és megvizsgálnánk a bank nyereség-gazdálkodásának, nyereségérdekeltségének a jelenleginél ösztönzőbb formáit (a teljes nyereségelvonás helyett adózás, részesedési-alap képzés stb). Ebben a szakaszban továbbá megvizsgálásra kerülhet a túlméretezett engedélyezési eljárások egyszerűsítése is az általunk kezelt kereskedelmi műveleteknél, ami véleményünk szerint összhangban áll a forint konvertibilitás célkitűzéseivel és a bankok, vállalatok nagyobb önállóságával." Az MNB Hitelpolitikai Főosztályának az Előterjesztésre adott válasza meglehetősen sommás és igen rövid. Gyakorlatilag nem ad érdemi választ a felvetésekre, csak elutasítja az elképzeléseket. A Feljegyzés első oldala leszögezi, hogy az Előterjesztést nem egyeztették az MNB-vel, az MKB olyan kérdéseket vet fel, amelyek még a PM hatáskörét is meghaladják és leszögezik, hogy a kétszintű bankrendszer kialakítása „messzemenően nem aktuális". Az Előterjesztésre tett észrevételekből az derül ki, hogy a Hitelpolitikai Főosztály szerint a magyar bankrendszer nem túlcentralizált és merev, és az MNB véleménye szerint nem gátolja az MKB működését: „Nem értünk egyet azzal a megállapítással, hogy a magyar bankrendszer túlcentralizált és merev, és hogy mindez gátolja az MKB működését. A magyar bankrendszer egyszintű bankrendszer (ennek is megvannak a maga előnyei), másfelől pedig nem vádolható általánosságban azzal, hogy merev." A Főosztály közli álláspontját, de nem indokol.7 Legnagyobb problémának azt az elképzelést tartja, hogy az MKB teljes körű deviza- és forintfinanszírozást kíván folytatni. Ekkor, 1980-ban ezt még elképzelhetetlennek vélték, mert egy 7 A történelem fintora, hogy a választ megfogalmazó MNB Hitelpolitikai Főosztály lesz az, amelynek osztályaiból néhány év múlva megalakulnak a későbbi kereskedelmi bankok: a nehézipari, gépipari és energetikai szektorból alakult a Magyar Hitelbank, az agrárszektorból a Kereskedelmi és Hitelbank, a szolgáltatási szektorból és a bányászatból pedig a Budapest Bank. 282
